Ipolyi Arnold
Ipolyi Arnold
Ipolyi Arnold.
Ipolyi (Stummer) Arnold, történetíró, püspök, val. belső titkos tanácsos, a M. Tud. Akadémia igazgatótagja és a Kisfaludy Társaság tagja, született Ipoly-Kesziben 1823. okt. 18-án; meghalt Nagyváradon 1886. deczember 2-án. Atyja nemes Stummer Ferencz főszolgabíró, anyja Liptó-Szmrecsányi Szmrecsányi Auzénia volt. Tanulmányait a korponai és selmeczbányai gimnáziumokban végezte; 1836-ban az esztergomi egyházmegye növendéke lett; onnan a pozsonyi Emericanumba, majd Bécsbe a Pázmáneumba ment. Itt írta meg első irodalmi zsengéit »Vallás és művészet« és a »Magyarok ősvallása« czímen, melyek előre jelezték kiváló tehetségeit és a történetírói pályára való rátermettségét. Tanulmányainak befejezetése után, minthogy felszenteltetésére fiatal kora miatt várnia kellett, báró Mednyánszky Dénest tanította a bölcseleti tudományokra. Ezt követőleg a komárommegyei Szentpéter káplánja lett. 1848-ban gróf Pálffy Lipót Nándorhoz udvari káplánnak és a grófi gyermekek nevelőjeként hívták meg. 1849-ben a zohori plébániát kapta. Itt kezdett foglalkozni az egyházi művészettel és a »Családi Lapok« 1852. évfolyamában jelentek meg az első ily irányú czikkei: »Vázlatok a hazai egyház-archeologiai műemlékek köréből«, míg a »Religióban« (1854-ben) a középkori keresztény művészet eszthetikájáról értekezett. Legnagyobb munkáját, a »Magyar Mithologiát« is 249itt írta meg, 1854-ben. A hatvanas évek elején törökszentmiklósi plébános lett és ott folytatta irodalmi munkásságát. Értekezéseit legnagyobbrészt a Tudományos Akadémiában mutatta be, a mely 1858-ban levelező, 1861-ben rendes, 1874-ben pedig igazgatósági tagjává választotta. A korvinák felkutatása érdekében, 1862-ben, Kubinyi Ferencz és Henszlmann Imre társaságában Konstantinápolyba utazott, mely útját fényes siker koronázta. 1863-ban egri kanonoknak nevezték ki és ebben a minőségben került 1869-ben Budapestre a közp. papnevelő-intézet kormányzójaként. Itt nagyszabású munkakör nyílt meg előtte. Alelnöke volt a Sz. István és Sz. László társulatoknak, elnöke a Tud. akadémia második szakosztályának és a történelmi társulatnak, mely utóbbi főként neki köszöni megalakulását. Közben utazgatott és lankadatlan szorgalommal gyűjtögette műkincseit, melyekből nagyon sokat a Tud. Akadémia képtárának és a Nemzeti Múzeumnak ajándékozott. 1872-ben beszterczebányai püspökké nevezték ki és e díszes méltóságában az iskolaügy szervezése, főleg a nőnevelés emelése, a magyar közművelődés, az ipar és művészet fejlesztése körül hervadhatatlan érdemeket szerzett. 1878-ban az orsz. közoktatásügyi tanács elnöke, 1886-ban pedig a nagyváradi latin szert. egyház püspöke lett. Életében a polgári érdemek kimagasló jelvényei is díszítették; valóságos belső titkos tanácsos, a Lipót-rend nagykeresztese, és a hazai közbecsülés páratlanul magasztalt kegyeltje volt. – Munkái: Magyar mythologia. Pest, 1854. – Adalék Magyarország XIII. századi helyírata és földrajzához. U. o., 1859. – Csallóköz műemlékei. U. o., 1859. – Beiträge zur mittelalterlichen Siegelkunde Ungars. Wien, 1859. – A deákmonostori XIII. századi román bazilika. Pest, 1860. – A téglaépítészeti műemlékek, stb. U. o., 1861. – Magyar régészeti repertorium. Magyar régészeti krónika. U. o., 1861. – A középkori emlékszerű építészet Magyarországon. U. o., 1862. – A középkorú szobrászat emlékei Magyarországon. U. o., 1863. – Magyar ereklyék. U. o., 1863. – Egyházi beszéd. (Elmondta a Sz. László Társ. ünnepén Egerben, 1864-ben.) Eger, 1864. – Egyházi beszéd. (Elmondta Bécsben, Sz. István király ünnepén, 1864-ben.) – A középkori magyar festészet emlékeiből. Pest, 1864. – Az egri megye Sz. János apostol és evangelistáról nevezett régi székesegyháza az egri várban. Eger, 1856. – A kúnok bél-háromkuti, máskép apátfalvi apátsága és XIII. századi egyházának leírása. Pest, 1866. – Lonovics József érsek, magyar akadémiai igazgató-tag emlékezete. U. o., 1868. – A szihalmi magyar pogánykoriaknak vélt levelek. U. o., 1870. – Sermo pastorialis, etc. U. o., 1872. – Ipolyi Arnold kisebb munkái, Budapest, 1874. – Beszterczebánya városa műveltségtörténeti vázlata. U. o., 1874. – Régi magyar egyházi írók. U. o., 1875. – Veresmarti Mihály XVII. századi író élete és munkái. U. o., 1875. – Schematismus historicus Diocesis pro anno saeculari. U. o., 1876. – Nicolai Oláh Ludovico II. regi Hungariae et Mariae reginae a secretis Ferdinandi I. cancellarii, dein archiepiscopi Strigoniensis primatis regni Hungariae et locumtenentis regii Codex epistolaris 1523–1538. U. o., 1876. – A magyar nemzetegység és államnyelv történeti alakulása. U. o., 1876. – Magyar mű- és történeti emlékek kiállítása. U. o., 1876. – Emlékbeszéd Czinár Mór magyar akad. lev. tag felett. U. o., 1877. – A magyar iparélet történeti fejlődése. U. o, 1877. – A beszterczebányai egyházi műemlékek története és helyreállítása. U. o, 1878. – Gróf Prokesch-Osten Antal m. tud. akadémiai kültag emlékezete és Mátyás király könyvtára maradványainak felfedezése. U. o., 1878. – Régi magyar egyházi írók II. kötet. U. o, 1878. – A magyar műtörténeti emlékek tanulmánya. U. o., 1878. – A magyar hadtörténelem tanulmánya. U. o., 1879. – Az orsz. magyar képzőművészeti társulat 1880. márczius 14-iki közgyűlését megnyító beszéd. U. o., 1880. – Ugyanaz 1881-ről U. o., 1881. – Ugyanaz 1882-ről U. o., 1882. – Ugyanaz 1883-ról U. o., 1883. – Ugyanaz 1884-ről. U. o., 1884. – Gróf Károlyi István emlékezte. U. o., 1883. – Jelentés a honfoglalás időpontjának meghatározása tárgyában. U. o., 1884. – Az országos magyar képzőművészeti társulat 1885-iki közgyűlésének megnyítója. U. o., 1885. – A magyar történelem s a magyar történeti szellem. U. o., 1885. – A magyar sz. korona és koronázási jelvények története és műtörténeti leírása. U. o. 1886. – Főpásztori szózat. (A nagyváradi püspökségbe beiktatásakor.) Nagyvárad, 1886. – Sermo pastoralis, etc. Nagyvárad, 1886. – Bedegi Nyáry Krisztina 1604–1641. Budapest, 1887. – Alsó-sztregovai-rimai Rimai János államiratai és levelezése. U. o., 1887. – Ipolyi Arnold kisebb munkái III–V. kötet. U. o., 1887.
