Matunák Mihály

Full text search

Matunák Mihály
Matunák Mihály, róm. kath. pap, breznóbányai plébános, született Nagysurányban (Nyitram.), 1866. július 17-én. Gimnáziumi tanulmányait Érsekujvárott, Selmeczbányán, Egerben, a theologiát pedig 1887–91-ben a budapesti egyetemen végezte, hol rendes tanulmányai mellett az egyházi zenében és a magyar történelemben búvárkodott. A fővárosban ma már általános gregoriánus zenét natunák hozta be először az egyetemi templomba. Történelmi tanulmányainak első nagyobb terméke a levéltári kutatások alapján megírt és a Fraknói-díjjal 260jutalmazott: »A magyarbéli Bosnyák-család története«. (A budapesti növ. papság Munkálatai 1892. évf. Második kiadása megjelent Körmöczbányán. 1895-ben.) »Nagy-Surány hajdani vára történelmének vázlata.« (Érsekujvárott, 1889.) Beszterczebányán 1891-ben pappá szenteltetvén, előbb nagyszalatnai, majd túrócz-szucsányi káplán és hitoktató lett. Szucsányban a túróczszentmártoni »Felvidéki Híradó«-nak volt a munkatársa. 1893–4-ben Nemeskéri Kiss Pál fiainak nevelője volt Véghlesen és Gödön. Nagyobb társadalmi és irodalmi munkásságot fejtett ki Körmöczbányán 1894–98-ban, a hol az ottani Magyar Egyesület választmányi tagja és a kath. legényegyesület elnökeként sokat tett a magyar nyelv és zene terjesztésében. Felfedezett számos, zenetörténészeink előtt is ismeretlen, régi magyar Rákóczi-korabeli zenedarabot, 1848-ból Görgei, Bem és más vezérek indulóit, Dembinszky-mazurkát, honvéd-négyeseket, Bihary-verbungosokat, melyeket Káldynak adott. 1896-ban megírta a körmöczbányai ipar és kereskedelem történetét és hosszabb tanulmányt »Iparosélet a czéhvilágban« czím alatt. Megnyílván előtte a körmöczi városi gazdag levéltár, több éven át ott kutatott és írt. Eldöntötte Érsekujvár két alapításának éveit: 1545. (Századok, 1896.) és 1580. (Hadtörténelmi Közlemények, 1897.) és különösen a felvidéki török harczokat és hódoltságot tanulmányozta és ismertette. Ekkor írta a következő történelmi munkáit: Török beütések Nyitra vármegyébe. – A végvárak állapota Érsekújvár bukása után. – Török pusztítások és hódoltság Zólyom vármegyében a XVI. században. – Nyitra a törökök alatt. 1898-ban Rimely Károly, beszterczebányai püspök, hogy nagyobb tere nyíljék a történelmi kutatásokhoz, kinevezte a korponai felső népiskola igazgatójává és Matunák meg is felelt a hozzá kötött várakozásoknak. A mellett ugyanis, hogy Korponán, tanügyi foglalkozásán kívül, rendezte a városi levéltárat, városi múzeumot is alapított, melyet számos régiséggel gazdagított; nyomdát és lapot is alapított, a város utczáinak történelmi neveket adott és számos, leginkább Korponáról és Hont vármegyéről szóló munkát és tanulmányt írt. 1898-ban Pongrácz Elemérrel a hontmegyei történelmi kiállítást rendezte és az ugyanazon évben megalakult honti múzeum-társulat megválasztotta titkárává. Korponai irodalmi művei: Mikor és mi czélból épült a korponai Tarisznyavár? – Korpona sz. kir. város bírái és polgármesterei 1266–1898. – Hont megye a törökök alatt. – Pálffy Miklós, a győri hős honti születéséről. – Török-magyar harczok az éjszaknyugati Magyarországon 1530–1564. – Az 1599-iki bányavidéki tatárjárás. – Honti végvárak a török alatt. – Korpona 1848–49-ben – Breznóbánya a török világban. – Az 1599-iki barsi tatárjárás. – Török hódoltság az éjszaknyugati Magyarországon I. Ferdinánd alatt. Drégely és Palánk katonai szerepe a törökök alatt 1552–1593. – Zólyom várának kapitányai. – Régi honti nemzetségek. – Hont vármegye alispánjai. – Korpona várkapitányai. – Hont vármegye székhelyei. – Érsekújvár a török uralom alatt 1663–1685. – Korpona utczái, terei elnevezésének tervezete. – Zólyom várának régi helyrajza. – Dobronya vára. – Drégely, Szondy, Palánk. – A korponai városháza történeti képei. – A szent korona Zólyom várában. – Drégely és hőse. – A palásti csata 1552. aug. 10–11. – A róla szóló emlékbeszéd a palásti templomban. – Az 1902-iki Szondy-ünnepélyen kimagasló szerep jutott Matunáknak. Őt bízta meg a honti múzeum-társulat a Drégely várában eszközölt ásatások vezetésével, mely alkalommal két hét alatt tömérdek magyar és török régiséget talált; megdöntötte a Rónai Horváth Jenőtől felállított véleményt, mintha a török az Aranygombról lövette volna a várat és itt is volna Szondy eltemetve; bebizonyította, hogy mindkettő a vár átellenében levő Várbérczen történt. 1903-ban Breznóbánya sz. kir. város plébánosává nevezték ki és azóta is több, Hont vármegyét érdeklő művet írt. A többi között: hol készűlt Werbőczy Tripartituma? – Breznóbánya polgárai, utczái 1674-ben és a »hugány« elnevezés. – Véghles vára. – Nyitra visszafoglalása a törököktől. – Thúry György. – A szalkai viadal 1544-ben. – Drégely és Palánk hadi szerepének vége. – 1905. november 23-án a korponai országgyűlés háromszázadik évfordulója alkalmából rendezett országos ünnepségen felolvasta »A korponai országgyűlés 1605. évi november–deczemberben« czímű dolgozatát és ugyanakkor a Pályi Pál emlékkönyvében megjelent tőle: Korpona kapitulácziója 1605. január 3-án. – Bocskay Fejedelem meghívója a korponai országgyűlésre és A korponai országgyűlési követek tréfás jellemzése czímű dolgozatok. A jelen kötetben megírta Korpona város, 261Csábrág és Drégelypalánk történetét. – Irodalmi munkássága jutalmául 1902-ben a Szent István-Társulat Tudományos és IrodalmiOsztálya rendes tagjává választotta és 1904-ben Berzeviczy Albert vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter a Műemlékek Országos Bizottságának levelező tagjává nevezte ki.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi