Erődítések.
Erődítések.
Ezidőtájt épülhetett a templom csúcsíves stílű szentélye, a szentélybe nyíló régi sekrestyéje és kápolnája, a mai sekrestye és Zsigmond királynak 1405-iki, az országgyűlés hozzájárulásával kiadott rendelete következtében, mely szerint a városok védő kőfallal és kapukkal vétessenek körül, a város első falai és két kapujának földszinti része is, melyek közül már csak az alsó van meg. Az utóbbinak emelete 1553-ben épült.
1426-ban Zsigmond király, a hét bányavárossal, Zólyom, Breznóbánya, Dobronya, Lipcse, stb. városokkal és uradalmakkal, Korpona városát is Borbála királynénak adományozta és ezentúl a város, csekély megszakításokkal, egész 1548-ig a királynék birtoka volt.
A XV. században Korpona városának, a város falain kívül — a mostani Halmay László-féle telken — nagyobbszabású szegény- és kórháza volt, »Szent-Erzsébet ispotálya« névvel, melynek rektora, igazgatója pap volt. 1437-ben, miután rektora, Privigyei János önként lemondott, Udvarnoki Martini István esztergomegyházmegyei papot választotta meg a kegyúr város-rektorrá, mely beneficiumba Mátyás korponai és János németi plebánosok installálták. A reformáczió idejében 1610-ig itt volt a magyar reformátusok és tót evangelikusok temploma és temetője.
