Eközben a törökök terjeszkedésével, száz évi szünet után, Korpona újból várként kezd szerepelni. Buda eleste (1541.) után Mária királyné, II. Lajos özvegye, helyőrséget küld Korponára. A török veszély még jobban fenyegette a várost, midőn 1543-ban Esztergom, 1544-ben Nógrád és 1552-ben Drégely és Ság elesett. 1546-ban a törökök már Bozókot is megtámadták. Ugyanazon évben a Csábrág és Szitnya várakat Pálffy Pétertől elfoglaló Balassa Menyhért okozott nagy károkat Korponának. 1551-ben a bányavárosok lovas helyőrséget kérnek a királytól Korponára, ki Krusich János csábrági kapitánynak meghagyta, hogy a csábrági uradalom közmunkájával, a leomlott falak helyébe, palánkot állítson és a várost lássa el nehány legszükségesebb erődítménynyel. Miután pedig Tujgon budai basa 1553. június 5-én erélyes levélben meghódolásra hívta fel Korpona várost, a király Krusichot nevezte ki Korponára kapitánynak és felépíttette a kapuk emeleteit. Korponának 1554-ben már 400 lovas és 189 magyar gyalogos volt a helyőrsége. 1562. márczius végén Balassa János bányavidéki főkapitány és zólyomi főispán a kerületéből mintegy tizezer főnyi hadteste gyüjtvén össze Korponán, április elején megtámadta Szécsényt, de az odavaló és füleki törökök keményen megverték, mely alkalommal a korponai helyőrség is tönkrement, Krusich főkapitány, a lovasság vezére pedig foglyul esvén, Konstantinápolyba vitetett, honnan csak 1566-ban került vissza Korponára. Az első zavarban a király Dobó István barsi főispánt, az egri hőst, küldte Korpona őrizetére.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.