Benyák Bernát.
Benyák Bernát.
Benyák Bernát, kegyesrendi tanár, szül. 1745-ben Komáromban. 1764-ben lépett a rendbe, melynek nyitrai és pesti gimnáziumaiban tanárkodott. 1817-ben Selmeczbányára ment, hol a magyar nyelvet tanította. Nagy műveltségű férfiú volt, számos nyelven beszélt és korának legkiválóbb íróival állott összeköttetésben. 1829-ben halt meg Selmeczbányán.
Főbb művei: Grammatica Hungarica. Selmeczbánya, 1816. – Opuscula poetica. Vienna, 1819. – Magyar versei. Bécs, 1820. – Üdvösséges énekei. Selmeczbánya, 1821.
