Ruisz Gyula, a kisbéri ménesbirtok igazgatója, szül. 1857. febr. 10. Bakony-Sárkányban. Iskoláit Tatán és Szegeden elvégezvén, a kolozsmonostori gazd. tanintézet hallgatója lett és 1878-ban kitünő eredménynyel végzett. Ez évben a mezőhegyesi ménesbirtokon gazdasági gyakornokká nevezték ki, hol 18 éven át eredményesen működvén, mint gazdasági intéző 1896-ban a földmívelésügyi miniszteriumba került szolgálattételre az állategészségügyi osztályba. Itt bő alkalma nyílott gazdag szakismereteinek gyümölcsöztetésére. Hasznos szolgálatai elismeréseül 1899-ben gazdasági felügyelővé lépett elő, 1900-ban pedig a bábolnai ménesbirtok vezetésével bizták meg. 1906 júliusa óta a kisbéri ménesbirtok élén áll. Nagy külföldi tanulmányútakat tett; 1900-ban a párisi világkiállításon a magyar lótenyésztő intézetek csoportos kiállítását rendezte, mely általános feltünést keltett. Ezért a Merité d’Agricole tiszti keresztjével tüntette ki a franczia kormány. Az új vámtarifa előkészítő munkálataiban is tevékeny részt vett és ezért a Ferencz József-rend lovagkeresztjét nyerte. Sokoldalú irodalmi munkásságot fejtett ki a szaklapokban. Jelenleg a ménesbirtokok monografiáján dolgozik. E munka Mezőgazdaság és állattenyésztés czímű fejezetét ő írta.
Munkái: A mezőhegyesi m. kir. állami ménesbirtok rövid leírása az 1885. évben. Budapest, 1885. (Ugyanez németül és francziául). – A mezőhegyesi ménesintézet alapításának története. Temesvár, 1888. – A kukoricza műveléséről. Kolozsvár, 1890. (Azóta már 5 kiadásban, magyaron kívül német és román nyelven is.) – A kendertermesztésről. Budapest, 1905. – A kenderkikészítés, mint gazdasági mellékipar. Magyaróvár, 1897. – Bábolna az 1848/49. szabadságharcz idején. Komárom, 1906.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.