Ruisz Gyula.
Ruisz Gyula.
Ruisz Gyula, a kisbéri ménesbirtok igazgatója, szül. 1857. febr. 10. Bakony-Sárkányban. Iskoláit Tatán és Szegeden elvégezvén, a kolozsmonostori gazd. tanintézet hallgatója lett és 1878-ban kitünő eredménynyel végzett. Ez évben a mezőhegyesi ménesbirtokon gazdasági gyakornokká nevezték ki, hol 18 éven át eredményesen működvén, mint gazdasági intéző 1896-ban a földmívelésügyi miniszteriumba került szolgálattételre az állategészségügyi osztályba. Itt bő alkalma nyílott gazdag szakismereteinek gyümölcsöztetésére. Hasznos szolgálatai elismeréseül 1899-ben gazdasági felügyelővé lépett elő, 1900-ban pedig a bábolnai ménesbirtok vezetésével bizták meg. 1906 júliusa óta a kisbéri ménesbirtok élén áll. Nagy külföldi tanulmányútakat tett; 1900-ban a párisi világkiállításon a magyar lótenyésztő intézetek csoportos kiállítását rendezte, mely általános feltünést keltett. Ezért a Merité d’Agricole tiszti keresztjével tüntette ki a franczia kormány. Az új vámtarifa előkészítő munkálataiban is tevékeny részt vett és ezért a Ferencz József-rend lovagkeresztjét nyerte. Sokoldalú irodalmi munkásságot fejtett ki a szaklapokban. Jelenleg a ménesbirtokok monografiáján dolgozik. E munka Mezőgazdaság és állattenyésztés czímű fejezetét ő írta.
Munkái: A mezőhegyesi m. kir. állami ménesbirtok rövid leírása az 1885. évben. Budapest, 1885. (Ugyanez németül és francziául). – A mezőhegyesi ménesintézet alapításának története. Temesvár, 1888. – A kukoricza műveléséről. Kolozsvár, 1890. (Azóta már 5 kiadásban, magyaron kívül német és román nyelven is.) – A kendertermesztésről. Budapest, 1905. – A kenderkikészítés, mint gazdasági mellékipar. Magyaróvár, 1897. – Bábolna az 1848/49. szabadságharcz idején. Komárom, 1906.
