Ekecs.
61Ekecs.
Ekecs, magyar nagyközség a csallóközi síkságon. Házainak száma 240, lakosaié 1485. Vallásuk róm. kath., ref. és ág. ev., azonban a róm. katholikusok vannak közöttük a legtöbben, s nemcsak nekik, hanem a reformátusoknak is van itt templomuk, mely 1822-ben épült, a katholikus templomot pedig 1789-ben építették. E község 1268-ban a komáromi vár tartozéka volt, de 1349-ben (possessio Eketh) az esztergomi érsekségnek is volt benne része. 1422-ben már a mai alakjában csendül meg a neve, az akkori írásmód szerint Ekech alakban. 1460-ban a nyulszigeti apáczák is birtokosai és 1576-ban az apáczák az ekecsiekkel némely részek hovatartozandósága fölött perlekednek. Később a Zichyeké lett, de a nemes lakosok az urbért nem akarván elvállalni, elhagyták a községet, minek következtében a Zichyek tótokat telepítették ide, kiknek utódai azonban ma már teljesen magyarok. Most a csicsói uradalomhoz tartozik, melynek birtokosa ifj. gróf Kálnoky Hugó. A község határában 1848-ban a császáriak és a magyarok között ütközet volt. Tűzvész is gyakran pusztította a községet. Az utolsó nagyobb tűzeset 1904-ben volt. Lakosai hitelszövetkezetet és katholikus olvasókört alakítottak. Van postája, távíró- és vasúti állomása. Ide tartoznak Aszód, Búcsuházi és Túzok puszták. Aszód puszta 1268-ban Ozu néven már szerepel. 1460-ban vámos hely és neve Alsó-Azolcznak hangzik. 1595-ben komáromi várbirtok és már mai nevét viseli. Később szintén a Zichyek lettek az urai. Ekecs határában feküdt hajdan Bolár elpusztult falu is, mely 1268-ban még említve van, de azután nyoma vész.
