Für.
Für.
56Fűr.
Steiger Gyula urilaka.
Für, magyar nagyközség, a Páris patak mellett. Van 167 háza és 1079, nagyobb részben róm. kath. vallású lakosa. Postája, távírója és vasúti megállója helyben. Első nyomára 1505-ben Füri Balogh János komáromi követ nevében találunk, a mikor is Fywr alakban van említve. 1538-ban. Senye Gáspár és Boldizsár, 1549-ben Palásthy János vannak említve birtokosaiként, a kik közül az elsők a Csúzyaknak, az utóbbi pedig Nagyváthy Mártonnak zálogosítják el itteni részeiket. A török dúlásoknak ez a község is áldozatul esett és 1552-ben mindössze 12 lakható házat találtak itt, sőt 24 évvel később is csak 15 háza volt. 1562-ben az Ujfalussy család új adományt kap az egészre, de úgylátszik, újra elpusztult, mert 1669-ben is a törököktől elpusztított falvak között van említve. A török portyázások idejében a füri lakosok az erdőbe, a mostani pusztafüri határba rejtőzködtek. Csak 1692-ben találkozunk újabb birtokosával: Akács Imrével, a ki az egész birtokra a nádortól új adományt nyer. 1734-ben Fekete Györgyöt, Csúzy Imrét és Király Mihályt is birtokosaiként említik. 1750-ben a Ramocsaházyak a maguk itteni részét Csery Sándornak adják át. 1754-ben a Hunyadiak is birtokban ülnek itt, de ezt a birtokot Ocskay Juliánna, férjezett Balogh Pálné igényli. 1755-ben Zsembery Gábor örökösei és Zmeskál Jób is birtokosai. 1778 körül a Disznóssy család volt Fürön földesúr, utána pedig örököse: a Disznósi Horváth család, mely azonban elszegényedvén, innen elköltözött. Azután a Bólya, Pócs, Kómár, Tóth, Katona, Vas, Vig, Nagy, Jankovich, Pálffy, Szalay és Ordódy családok kezén volt, most pedig Danóczi Steiger Gyulának és Varga József örököseinek van itt nagyobb birtokuk. Ez utóbbiak a régi Szalay-féle kuriában laknak. Steiger Gyulának kényelmes szép úrilaka is van. Van itt gőzmalom is. A községbeli róm. kath. templom építési ideje ismeretlen. Egyik kelyhe az 1695. évszámot viseli. Ide tartozik Pusztafür.
