Gyermely.

Full text search

Gyermely.

65Gyermely.
Herczeg Metternich Sándor Paula vadászkastélya Pa. Gyarmaton.
Gyermely, a Vértesek között fekvő magyar kisközség, körjegyzőségi székhely, 250 házzal és 1597 róm. kath. és ref. vallású lakossal, a kik között a róm. katholikusok vannak nagyobb számmal. Postája helyben van, távírója Zsámbékon, vasúti állomása Bicskén vagy Herczeghalmon. Határában római leletek kerülnek elő, a mi azt bizonyítja, hogy már a rómaiak korában is lakott hely volt. »Német halála« nevű dűlőjén egy előkelő rómainak a sírkövét találták. Ez a dűlő állítólag onnan veszi a nevét, mert a Rákóczi-féle szabadságharcz alatt menekülő császáriakat, üldözőik itt verték agyon. Régibb története ismeretlen és csak azt tudjuk róla, hogy református anyaközsége 1645-ből való. A török világban elpusztult és mostani lakosait Szomorról és Zsámbékról telepítették ide. A gróf Sándor család volt a földesura és most gróf Sándor Móricz leányának, Metternich Paula herczegasszonynak van itt nagyobb birtoka. Említést érdemel az itteni takarékmagtár, hitelszövetkezet, gazdakör és mezőgazdasági szeszgyár. A faluban két templom van, melyek közül a róm, katholikus 1749-ben, a református pedig 1786-ban épült. A községnek három dűlőneve érdemel figyelmet. Ezek a Pénzásás nevű, a hol hajdan, a hagyomány szerint, kincseket leltek, a Jancsári dűlő, mely a török világban itt garázdálkodott janicsárok emlékét tartja fenn, a Benczevár dűlőn pedig állítólag hajdan, az árpádházbeli első királyok idejében valami kis vár állott. Említést érdemel, hogy Bencze várával szemben a Vörös-hegy délkeleti részén, 70a Károlyhegyen Osváth Imre budapesti kir. törvényszéki biró kutató-tárna segítségével eredményes kőszénkutatást végeztetett és a dorogihoz hasonló, kiváló minőségű kőszenet tárt fel. Elismert szaktudós a gyermelyi határ területének medenczéit eoczénkori településnek találták. Ez a megállapítás arra enged következtetni, hogy itt nagyobbszerű kőszénbányászatra lehet kilátás. Ide tartoznak Pusztagyarmat, Jancsár, Kisjancsár és Kablás majorok, Küllőd erdészlak, sötétvölgy téglaház és szeszgyártelep. Pusztagyarmat már 1268-ban falu. 1485-ben a Marczelházi Posár család új királyi adományt nyer reá. A török világben ez is elpusztult és lakosait később a szomszédos községekből telepítették ide. A gróf Sándor család kezére jutott és ma a Metternich Paula herczegasszony birtoka. Nagyterjedelmű vadaskert, csinos kápolna és szép vadászkastély van itt; ez utóbbit még a gr. Sándor család építtette. E kastélyban sok relikviát őriznek a híres gróf Sándor Móricz idejéből. Van itt számos érdekes festmény és metszet, gróf Sándor Móricz gazdag vadászfegyver-gyűjteménye, egyéb reá vonatkozó és tőle származó emlékek stb. A herczegasszony és vendégei itt szokták tölteni évente a szarvasbőgés idejét. A gyarmati erdőnek Küllődi homlok nevű részén hajdan falu állott, melynek maradványaira néhol még ma is rábukkannak.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi