Kürt.
Kürt.
Kürt, magyar nagyközség, a Páris patak mellett. Házainak száma 529, róm. kath. vallású lakosaié 2643. Posta, távíró és vasúti állomás helyben. Ősrégi község, mely már 1075-ben előfordul. Ekkor már falu és Kurth a neve. 1156-ban egyházas hely és az esztergomi érsekmegyéhez tartozó plébánia. 1345-ben Tamás vajda és fia Konya e birtokukat az esztergomi érseknek adományozzák, de 1360-ban Madary Marczel királyi solymár rokonai is részesek a kürti birtokban. 1485-ben említtetnek Kürthy László és Dénes, a kik királyi emberekként szerepelnek. A török világban ez a község is elpusztult és az 1552-ben eszközölt összeírás szerint, ekkor mindössze 10 lakható háza volt, melyeknek száma 1576-ban már harminczra emelkedett. Úgy látszik, másodszor is elpusztult, mert 1669-ben is néptelen faluként van említve. Ezután 94újra települt és mindvégig az esztergomi érsekségé volt, most pedig az érsekségen kívül még Csillag Joachimnak van itt nagyobb birtoka. 1733-ban és 1755-ben nagy tűzvész pusztított a községben, elhamvasztván nagy részét. A lakosok hitelszövetkezeten és fogyasztási szövetkezeten kívül negyvennyolczas kört és ifjúsági egyesületet tartanak fenn. A mostani katholikus templom, a török világban elpusztult templom helyén, 1755-ben épült. Ide tartoznak Szent István puszta, Plebánia major és Czeglédi tanya. Az elsőt az érsekség nevezte így el, a szent király emlékére. Királyszállás nevű dűlője történelmi jelentőségűnek látszik. A Sósok nevű dűlőben néha bronzkori leletekre bukkannak, a Papföldje dűlőn pedig a török háborúkból származó golyókat és fegyvertöredékeket találnak.
