Naszvad.
Naszvad.
Naszvad, nyitramegyei magyar nagyközség. Házainak száma 630, róm. kath. vallású lakosaié 3852. Postája helyben van, távírója és vasúti állomása pedig Érsekújvár. Ősidők óta megült terület, a hol kovakőleletre bukkantak, határában pedig pogánykori halom van. Az esztergomi érsekség 109ősi birtoka, melyet Csák Máté vezére: Chellus, a XIV. század legelején elpusztított, a mi ellen az érsekség tiltakozott. 1438-ban érseki mezei birtokként van említve. 1554 körül a törököktől elpusztított helyként szerepel, a hova később tótokat telepítettek, kiknek az utódai azonban teljesen megmagyarosodtak. 1568-ban Domokos György és Mihály egy szabaddá tett ősi udvartelekbe iktattatnak. 1627-ben Szondy Jakab itteni birtokának felét Boka Jánosnak adta el. Később a de Pauli család is birtokosa lett, s itt kastélyt is építtetett. Most csak az esztergomi érsekségnek van itt nagyobb birtoka. A lakosok katholikus népkört, temetkezési egyesületet és fogyasztási szövetkezetet tartanak fenn. A község a mult század elején teljesen leégett. Ősi katholikus temploma a Nyitra partján állott, de a török világban elpusztult. Mostani temploma 1781-ben épült. Ide tartoznak Anyala, Csalavár, Csörgő, Hamusad, Leveles és Óguta puszták. Anyala puszta 1239-ben már falu, s határában szolgagyőri, banai és komáromi várföldek voltak. A török világban ez is elpusztult és megszünt falu lenni. 1576-ban még hét háza állott fenn, de 1669-ben már ismét a törököktől elpusztított falvak között van említve. Óguta pusztáról már Gutánál megemlékeztünk. Csalavár- és Hamusad puszta nevei is történeti jelentőséggel látszanak birni.
