Szentpéter.
Szentpéter.
Szentpéter. – Gróf Zichy Miklós kastélya.
Szentpéter, magyar nagyközség, 508 házzal és 2655 róm. kath. és ref. vallású lakossal. Postája helyben van, távírója Ógyallán, vasúti állomása pedig Perbetén. E község a török uralom előtti időkben Ó- és Újgyalla, valamint Madar sorsában osztozott. Népes helység volt, melyet a törökök annyira, elpusztítottak, hogy az 1576-iki összeíráskor mindössze kilencz lakható házat találtak benne. A török dúlások után a királyi kincstár új telepeseket hozott ide, de később a Vásonkeői Zichyek lettek az urai és most is gróf Zichy Miklósnak van itt nagyobb birtoka és régi úrilaka, mely arról is nevezetes, hogy hajdan a vármegye háza volt, a hol a zavaros és háborús időkben megyegyűléseket tartottak. A nagysallói csata után Klapka és Damjanich ide szálltak. 1849-ben kórházzá alakították át. E birtok 1720 körül került a Zichyek tulajdonába, melyet ú. n. budai uradalmukért cseréltek el a kincstárral. Van itt egy cserép- és téglagyár is. 1763-ban erős földrengés ejtette rémületbe a lakosokat. A földrengésnek számos ház esett áldozatul, a katholikus templom mennyezete pedig leszakadt és a falak is megrongálódtak. Ez a katholikus templom 1730-ban, a református pedig 1784-ben épült. Ide tartoznak Erdői, Lapos és Várföld puszták, Becsalicsárda és az urasági major. Várföld puszta helyén állott, Ipolyi Arnold és Pesty Frigyes tudósok állítása szerint, a hajdani Várkeszi falu, mely 1243-ban már előfordul, a mikor IV. Béla király Kesew komáromi várföldét Simon és Bertrand spanyol comeseknek adományozza. 1260–70 körül Kesceu alakban van említve. 1355-ben Faber Péter a birtokosa és ekkor Varjobbaghkezeu, vagyis Várjobbágykeszi néven említtetik. 1460-ban 123még mindig e néven szerepel és a komáromi vár tartozéka. 1489-ben Mátyás király Várkeszi falut Komárom városának adományozza. Csere útján azután később ez is a Zichyeké lett. Szentpéter határában van a Harsányi nevű dűlő, a hol hajdan az elpusztult Harsány nevű falu állott. 1239-ben már Harsan néven van említve és Weytek az ura. 1316-ban Harchan alakban írják és ekkor István mester a birtokosa. 1592-ben már komáromi elpusztult várbirtokként szerepel. A törökök dúlásainak esett áldozatul ez is.
