Vértessomló.
Vértessomló.
Vértessomló, német kisközség a Nagysomlóhegy alján. Búcsújáróhely, 198 házzal és 1253 róm. kath. vallású lakossal. Postája helyben van, távírója és vasúti állomása pedig Környén. Már a rómaiak korában megült telep volt, s gyakran kerülnek itt felszínre e korból való leletek. Találtak itt ú. n. fűtőpinczéket is, melyeket a rómaiak a szobáik alatt alkalmaztak. A tatai uradalomhoz tartozott, s gróf Esterházy József németeket telepített ide. A telepítési szerződésben, mely 1737-ből való, Puszta-Somló néven van említve. E Somló nevet német telepesei, a maguk kiejtése szerint, Semle hangzással ejtették, a minek az lett a következménye, hogy 1769-ben a helytartótanács e hibás kiejtés alapján Zsemlyére torzította el a nevét, a mi azután rajta is ragadt, egész a mult század végéig, a mikor nevét végre Vértessomlóra helyesbítették. Határában, 1790-től kezdve száz éven át kőszénbánya volt. Lakosai kőfejtéssel, mészégetéssel, faszénégetéssel és bányászattal foglalkoznak. 1736 előtt itt erdőszéli kápolna állott, melynek szomszédságában remete lakott. 1736-ban Esterházy József a düledező kápolnát megnagyobbította és szép szentélylyel látta el; Fahrer Juliánna, egy bécsi kereskedő hitbuzgó neje pedig a bécsi kapuczinusok templomában őrzött Mária-kegykép másolatát készíttette el e kápolna számára, melyhez a vidék népe csakhamar sűrűn kezdett zarándokolni. Ez vetette meg alapját annak, hogy a község búcsújáróhely lett, hova különösen Sarlós-Boldogasszony napján ma is sokan zarándokolnak. 1875-ben a kápolnát templommá alakították át. Van itt ezenkívül egy kápolna is, mely 1836-ban épült. Ide tartoznak Gesztes és Kapberek-puszták. Gesztes hajdan erős vár volt. A Gesztes név, személynévként, Gesthus alakban, már 1138-ban felmerül. 1333-ban ismerjük meg a gesztesi vár első várnagyát Csór Tamás személyében. 1388-ban Zsigmond király és Mária királyné tartózkodnak itt és innen kelteznek több levelet is. 1417-ben Silstrang a várkapitány. 1435-ben deczember 15-én Albert herczeg fordult meg Gesztes várában. 1438-ban Albert király és neje, Erzsébet Rozgonyi Istvánnak zálogosítják el a várat és a gesztesi uradalmat. 1459-ben Mátyás király megerősíti e zálogbirtoklást Rozgonyi István fiai javára. 1492-ig a Rozgonyiak kezén van, de 1494-ben már Ujlaky Lőrincz az ura. 1495 október 4-én II. Ulászló tartózkodott itt. 1517-ben már Enyingi Török Imre bírja. 1544–1549-ben Török Bálint özvegye, Pemflinger Kata birtokában volt. A törökök ezt a várat is elfoglalták és a községet feldúlták. 1632-ben azután gróf Esterházy Miklós nádor kapott a birtokra királyi adományt. A gesztesi járás is e vártól és e vár uradalmától vette a nevét. Kapberek puszta hajdan szintén a tatai uradalomhoz tartozott és oda tartozik ma is.
Források: Wenzel: Árpádkori új okmánytár. – Pesty Frigyes: Magyarország helynevei. – Pesty Frigyes: Magyarországi Várispánságok. – Teleki: Hunyadiak kora. – Ráth K.: A magyar királyok tartózkodási helyei. – Ipolyi Arnold: Új Magyar Muzeum. – Bartal Gy.: Csallóköz tört. vázlata. – Villányi Szaniszló: Győr megye és Város. – Gyulai Rudolf: Török világ Komárom megyében. – Gyulai Rudolf: Komárom-megye és Komárom város története. – Gyulai Rudolf: A komáromi tört. és rég. egylet jelentései. – Fényes Elek: A magyar birodalom. – Komlóssy F.: Az Esztergom egyházmegyei róm. kath. iskolák. – Vályi András: Magyarország leírása. – Fraknói Vilmos: Monumenta Hungariae Vaticana. – Csánki Dezső dr.: Magyarorsz. tört. földrajza a Hunyadiak korában. – Erdélyi László dr., Sörös Pongrácz és Füssy Tamás: A pannonhalmi szent benedekrend története. – Anjoukori okmánytár. – Hazai okmánytár. – Századok. – Vármegyei levéltári adatok. – A helyszínén gyűjtött adatok.
