Közgyűlések.
Közgyűlések.
A vármegye közgyűléseit a XIV–XV. században leginkább Győr vármegyével együttesen szabad ég alatt tartotta. A XIV. században a közgyűlések többnyire Győr vármegye nemességével együttesen Győr mellett tartattak.
Nevezetesen 1341. november 5-én Drugeth Vilmos nádor elnöklete alatt Győr és Komárom vármegyék nemessége Győr mellett tartott közgyűlést, ugyancsak Győr mellett gyűlésezett a két vármegye nemessége 1347. április 30-án Gilétfi Miklós nádor, 1351. május 9-én, 1358. június 30-án és 1366. május 25-én Kont Miklós nádor elnöklete alatt, ez utóbbi közgyűlés még június 3-án is folyt. 1349-ben a két vármegye nemessége Győr közelében Dezső mester alnádor elnöklete alatt gyűlésezett, mikor is a többi közt Vilmos pannonhalmi apátnak Péter fia Tamás ellen Gönyü birtoka miatt indított pere került tárgyalásra.
A XIV. század második felében Komárom vármegye már gyakran egymagában tartott közgyűlést, így 1369-ben Koppánymonostora mellett, 1382. május 12-én Garai Miklós nádor viczegerensének, Nyssai Tamás fia, Miklósnak 411elnöklete alatt gyűlésezett a vármegye nemessége. (A Pannonhalmi Szt. Benedek-r. Tört. II. 124., 399., 410., 540., 567. VIII. 76., 80., 95. Orsz. Lev. Dl. 5773. Hazai Okmt. I–VIII.)
409A bánhidai turul.
(Wessel Jenő tusrajza.)
A XV. század első felében a két vármegye nemessége ismét együttesen tartotta közgyűlését, ezúttal azonban nem Győr mellett, hanem Tatán, mely város attól kezdve, hogy Zsigmond király birtokába jutott (1411.), mindegyre nagyobb jelentőségre emelkedett. Itt gyűlésezett a két vármegye nemessége többek közt 1419. május 15-én Garai Miklós nádor elnöklete alatt (Wenzel: Tata fénykora.), s 1421. június 9-én (Pannonhalm. Benedek-r. tört. VIII. 489.) Kevéssel azután, hogy Zsigmond király hosszabb távollét után ismét Tatára jött (1429.) a két vármegye nemessége június havában Tatán tartott közgyűlést, de ezen a király már nem vett részt, hanem egyik udvari emberével képviseltette magát. (Wenzel: Tata fénykora.)
A közgyűléseken egyúttal nádori törvényszékeket is tartottak, illetőleg azokon mind magánjogi, mind bűnvádi ügyeket tárgyaltak. Mátyás király azonban 1481-ben a nádori törvényszékeket az egész országra kiterjedőleg megszüntette, mely intézkedést az 1486. évi országgyűlés (I. t.-czikk) törvénybe is iktatta. A vármegye törvénytevő gyűléseit ez időtől kezdve, a mohácsi vészig leginkább Komáromban tartotta. (Csánki Dezső i. m. III.)
A vármegye legjelentékenyebb helye már az egész középkoron át kétségen kívül Komárom volt.
