Az adók.
Az adók.
Az országgyűlés által megszavazott adókat egy-egy jobbágytelek után vetették ki, miért is bizonyos időközökben adóösszeírásokat eszközöltek. Különösen becses adatokat szolgáltatnak ezek az adóösszeírások, mert élénken feltüntetik azt a pusztulást, melynek a vármegye a törökök előnyomulásával ki volt téve. A ránk maradt legrégibb összeírások szerint 1495-ben 2161 jobbágytelek (porta) volt a vármegyében. A török hódoltság következtében a porták száma is lényegesen apadt. 1553-ban 49 városban és helységben 506 1/2 portát írtak össze. Ez összeírás szerint 117 új ház és 9 égett ház volt a vármegyében, melyeknek a törvény háromévi adómentességet biztosított, volt ezenkívül még 175 zsellér, 10 malomporta és 105 puszta telek. Rudolf trónraléptével (1576.) az országgyűlés portánként két-két forintot szavazott meg, ezért új összeírást végeztek, melyet a következő években megújítottak. 1577-ben 293 szabad és 239 hódolt, 1578–79-ben 263 szabad és 235 hódolt, 1582-ben 283 szabad és 191 hódolt portát írtak össze. 1588-ban 287 1/2 szabad és 190 hódolt portára 765 forint adó volt kivetve, de ezenkívül még Ernő főherczegnek tiszteletdíjúl minden porta után 40 dénárt és az ország pénzügyeinek, valamint a végváraknak vizsgálatára kiküldött országos bizottság költségeire portánként 10 dénárt vetettek ki. Az előbbi czímen 153 forint, az utóbbi czímen 38 forint 25 dénár 473esett a vármegyére. Az adóbehajtási költség 124 forint volt. Ebből az adórovó (dicator) fizetése 80 forint, dologi kiadása 20 forint volt, míg az alispán 24, a szolgabírák 16 és a jegyző 4 forintot kaptak. 1593–94-ben 304 szabad és 254 1/2 hódolt portára 1293 frt 75 dénár lett kivetve, melyből 1030 forint folyt be, míg a személyi szükséglet 148 forintot emésztett fel. 1596-ban az országszerte dúló török háború miatt csak 47 1/2 szabad portát lehetett összeírni, erre 432 1/4 frt volt kivetve, de a háború miatt semmi sem folyt be. (Acsády Ignácz értekezései. Értek. a Történettud. kör. XIV–XVI. kötet.)
