A legelők összes területét az utolsó összeírás 46.522 kat. holddal vette föl. A legelő nagy része szintén a dunabalparti részre esik és pedig 8.56% a töpe- és kisgazdaságokra. 91.44% pedig a közép- és nagygazdaságokra; e legelőterületnek csak negyedrésze tulajdon, háromnegyedrésze haszonélvezeti, haszonbéres és vegyes birtok. A birtoknagyság szerint való tagosultság kedvezőtlen arányának hatását az enyhíti, hogy a legelőterületből 17.301 hold (37.2%) közös legelő, mely így mégis a kisebb birtokosság állattenyésztésének szolgál. Közös legelőre, mely alatt a községi legelőket és a közbirtokosság és volt úrbéresek legelőit kell érteni, e vármegyében az összes szarvasmarhák 37.68%-a és az összes sertések 35.19%-a járt; vagyis az arány csaknem egyenlő a közös legelők fent kimutatott arányával. A mi a legelők használatát illeti, sok községben már a régebbi időtől fogva némi legelőrendezést is találunk. Kocson pl. a legjobb legelőt az ökrök részére jelölik ki s ugyan így külön-külön osztályozzák a legelőt a lovak, a tehenek és a ridegbarom részére; sertéseknek a vizenyős, gödrös helyek jutnak. Ácson is el van különözve állatnemenkint a legelő; ezt először az igás barom részére szabadítják föl: juhoknak csak késő ősztől tavaszig szabad a füvelőn járniok.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.