Szőlő.

Full text search

Szőlő.
A Vértes hegységnek a Dunára dűlő promontoriumán fekszik Neszmély község, mely a rajnai borra emlékeztető, zöldbe játszó aranysárga boráról régi idők óta külföldön is híressé vált. Ez a falu adott nevet a neszmélyi borvidéknek, mely e vármegyén kívül Esztergom-, Fejér- és Győr vármegyékre és Veszprém vármegye pápai és zirczi járásaira terjed ki.
Komárom vármegye, a fillokszéra fellépte előtt, kiváló helyet foglalt el hazánk bortermesztésében. Szőlőterülete még 1886-ban is, a mikor a fillokszéra-fertőzés még nem érte el tetőpontját, 4322 hektárra rúgott. Ez a terület 1896-ig 3170 hektárra szállt le; vagyis a csökkenés tíz év alatt 26%-ot tett. Ezen túl a föllendülés kora következik. 1903-ig a szőlőterület 3234 hektárra emelkedett, a mely területből 1661 hektár (1896-ban csak 1022 ha) volt teljes termésben. A rekonstrukczót nem annyira a parlagon fekvő vagy kiirtott szőlőterületek újból való felhasználása, mint inkább új homokterületek kultura alá vonása jellemzi. 1896-ban még csak 709 hektár szőlő állott immunis talajon; ez a szám újabban 1336 hektárra emelkedett. Különösen az udvardi és gesztesi járásokra áll ez; amott Szentpéter, Hetény, Marczelháza, emitt Mocsa, Kocs, Bokod, Császár, régi kipusztult szőlőiket odahagyván, átmentek a homokba (a két utóbbi helyről 1905-ben már közel 1000 hold homoki szőlőről kaptunk értesítést). Fillokszéra-lepett, de még termő szőlő 1896-ban 841 ha, az újabb időben már csak 433 ha volt.
Beültetett szőlőterület 1896-ban a síkföldű Csallóközben volt legkevesebb (53 hold), a hegyvölgyes tatai járásban legtöbb (1769 hold); második helyre a gesztesi (1714 hold), harmadikra az udvardi járás (913 hold) kerül. A míg a Csallóközben csak elvétve találunk kiterjedtebb szőlőskertet (legnagyobb Szilason 18 hold), addig a tatai és gesztesi járásban nincsen falu, melynek szőleje ne volna. A községek között 327 holdnyi szőlővel Ács vezet; Tatatóváros, Baj, Neszmély, Dunaalmás, Kocs és az udvardi járásban Ógyalla, Hetény, Szentpéter szintén nagyobb szőlőterületekkel szerepelnek. Komárom városának magának is 121 hold szőlőterülete van. Nagyobb szőlőbirtokok: a Csallóközben Darányi Ignáczé (Dunaörs), a tatai járásban gróf Esterházy tatai uradalmáé, Michl Istváné (Tatatóvároson), a gesztesi járásban a kisbéri és bábolnai ménesbirtokoké, s a mit legelőször kellett volna említenünk: a gróf Esterházy Miklós Móricz csákvári uradalmáé (Ászár).
Az ászári szőlőgazdaságot 1893-ban telepítették; kiterjedése több, mint 100 k. hold, melyből 70% fehér bort adó fajtákkal (főleg ezerjó, olasz rizling és mézes fehér), 18 1/2% vörös bort adó fajtákkal (főleg nagy burgundi), a többi csemegefajokkal van betelepítve. Talaja immunis homok, tengerszín fölötti magasság néhol a 210 métert is meghaladja. Mívelése fogatos erővel történik. Az állati ellenségek és növényi betegségek ellen való védekezés a lehető legintenzívebb. Ebben a szőlőgazdaságban és a szomszédos kisbéri uradalomban hajtották végre 1900-ban s következő években azokat a beható permetezési kísérleteket, melyeket az országos növényélet- és kórtani állomás a szőlőperonoszpóra és lisztharmat betegsége ellen foganatba vett.
194A jobbparti részen a szőlőmívelés némely helyütt magasra fölhatol. A neszmélyi Meleges hegyen 274 m., a dunaszentmiklósi Öreghegyen 310 m., a szomori Kakukhegyen 330 m., a tatai Öreghegyen 340 m. magasságban találunk szőlőültetvényt. A neszmélyvidéki hegyek talaja az amerikai alanyokkal való telepítésnek nem kedvez; ez az oka, hogy több helyütt történt meddő kísérletezés után, a szőlőkben a hazai fajták gyérítő ültetése dominál. Az összes szőlőterületből 1903-ban csak 155 hektár volt amerikai alanyokkal telepítve. Az állam, gyérítéshez szükséges szénkéneg beszerzésének megkönnyítésére, Tatán, a vármegyei gazdasági egylet titkárának felügyelete alatt, szénkénegbizományi raktárt tart fenn.
Inkább a fehér, mint a kék bogyójú fajták vannak elterjedve. De a fehérekben aztán bő a választék: juhfark, sárfehér, bálint, mézes fehér, olasz rizling, budai zöld, piros veltelini, zöld szilváni, dinka, ezerjó, szlankamenka vegyest feltalálhatók; a kékek közül főleg a kadarkát és nagy burgundit, helylyel-közzel a merlot-t ültetik. Csemegeszőlőt nagyobb kiterjedésben csak egyes helyeken (Ászáron, Kisbéren, Bábolnán) találunk.
Borhozam tekintetében Komárom vármegye a dunajobbparti vármegyék között a nyolczadik helyen áll: újabban az átlagos bortermés hektáronként csak 4.45 hl.-re rúgott. Összes bortermése volt ez évben 14.635 hl., ezenkívül még 595 q szőlőt adott el.
A komárom-vármegyei hegyi borok minősége kielégítő. A neszmélyiről régente azt tartották, hogy csak 4–5 év alatt érik be tökéletesen, de azután mentül régibb, annál tisztább aranyszínbe játszik. Volt idő, a mikor akóját 30–40 aranynyal fizették. Különösen gróf Zichy Miklós neszmélyi pinczéje volt híres; ennek drága készleteiben az 1848. évi forradalom sok kárt tett. A neszmélyi bor minőségét (Palugyay-féle termelés) a következő elemzési adatok mutatják: alkohol-térfogat 12.50%; 100 cm3-ben foglaltatik: alkohol 9.92, összes szabad sav 0.95, vonatanyag 6.71, czukor 3.02, hamu 0.25 gr.; polározás (260 mm.) Wo.–2. ol.
A neszmélyihez közel, de már alatta állanak a dunaalmási, dunaszentmiklósi, szomódi, baji és grébicsi borok. Az udvardi járásban a madari bornak volt jobb híre. A gesztesiben a kisbéri, ászári és bábolnai uradalmaktól termelt bor minősége emelendő ki.
* * *

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi