Domborzati viszonyok.
Domborzati viszonyok.
Komárom vármegye domborzati viszonyai elég változatosan alakultak. A hegységgel ölelkező rónaság, a nagy kiterjedésű hullámos térségek, sok folyó- s patakvölgygyel vannak tagolva. Hegyei nem mutatják ugyan a havasi tájak festői szépségeit és hegyóriásait, de a végtelenül nyilt látóhatárú, széles és termékeny völgyek, a hegység szép erdőségeivel szegélyezve, a messzebb elterülő csallóközi rónaság óriási méreteivel, mocsári tájaival, szelídebb alakban nyújtanak annyi szépet a természetből, a mennyiben az egészséges lélek gyönyörködhetik.
Komárom vármegye hegyei közűl a Vértes-Gerecse hegységet illeti az elsőség. E hegység a magyar Közép-hegység délnyugat-északkeleti vonulatának egyik tagja. A Bakony és Pilis hegy között húzódik, amattól a móri horpadás, emettől pedig a tokodi völgy választja el. A tulajdonképpeni Vértes a móri völgytől az Óbarok puszta és Felsőgalla közötti horpadásig terjed, Erzsébet puszta és Sárkány között egy mellékvonal ágazik ki belőle észak felé, mely a Czonczó és Átalér völgyei között húzódva, a tatai hegysort adja. A Vértes a fensíkos, rögös hegyek tipusát képviseli. Magaslatai a Körtvélyes (481 m.) Kapberek puszta mellett; Hárshegy (483 m.) Körtvélyes pusztánál; Mészároshegy (421 m.) Nagycsákány puszta mellett; Pfaffen-hegy (429 m.) Nagy-Somlyó; Somhegy, stb. A főválasztó éppen a gerinczén halad a hegységnek.
