Talajviszonyok.

Full text search

Talajviszonyok.
Az alluviális hatások keretébe foglaljuk bele e vármegye talajviszonyainak ismertetését. Talajféleségeit eredet szerint három csoportba oszthatjuk, ú. m.: helytálló, víz- és szélhordta talajokra. Helytállók azok a talajféleségek, melyek az eredeti kőzet fokozatos, lassúbb vagy gyorsabb elmállása következtében a helyszinén képződnek. Ilyen talajféleséget a vármegye hegyvidékén találunk. A Vértes és Gerecse hegységben uralkodólag fellépő mészkő és dolomit málladékai: agyagtalajok, több-kevesebb kőtörmelékkel, helytálló talajt képviselnek. Ezek a területek mind fekvésüknél, mind a talajviszonyaiknál fogva az erdőgazdálkodást vannak hivatva szolgálni. A vármegye 13.2% erdőterületének java része erre esik. A fiatalabb geologiai képződmények – mint a minők a Vértes-Gerecse neogén-korú rétegekből álló előhegyei, nemkülönben a Duna balpartján levő határmenti magaslatok – szelidebb lejtőikkel, lazább szerkezetű homokos agyag és vályog felső talajaikkal a szőlőmívelésre alkalmasak, épp úgy, mint a szélhordta löszképződménynek az előhegységekben elszórt foltjai és a futóhomok-területek. Ezeknek betelepítésénél a mai 1.2% szőlőterületet jelentékenyen lehetne szaporítani.
A magaslatokhoz simuló diluviális terraszok talajféleségei vályogból, homokos vályogból és homokból állanak. Elég mélyrétegűek, és alsó talajuk homok vagy lösz. A vályogtalajt – az agyag és a homok között foglalván helyet – középkötött talajnak is nevezik. Nem lévén oly kötött, mint az agyag s oly laza, mint a homok, a legtöbb kulturnövény termelésére alkalmas. Mívelése 13könnyebb mint az agyagé, s ha nem is ad oly dús terméseket, mint a humozus agyagtalaj, de annál jobban kedvez a minőségnek. A vármegye 57.1% szántóföldjének java része erre a talajféleségre esik.

Részlet a dunaalmási III. sz. kőbányából.

Dolomitsziklák a Vértesből.

Kilátás Virt pusztáról.
A komáromi síkság a Csallóközzel, a Vág, Nyitra és Zsitva völgyével fölötte változatos talajviszonyokat tüntet fel. Szimő, Udvard és Lándor puszta között nagy kiterjedésű rétségek, nádasok foglalnak helyet. E terület uralkodó talajfélesége a fekete réti agyag, melyet a Kis-Duna, Vág, Nyitra, Zsitva és Császta mentén szakít meg szélesebb-keskenyebb sávban e folyók öntés-iszapja. Apáczaszakállas, Komárom és Kolozsnéma között, már alárendeltebben fordul elő e talajféleség s helyét a Duna nagyobb kiterjedésű öntésiszapja s az a homokbuczka-vonulat foglalja el, mely a Duna és a Vág között húzódik északnyugat-délkeleti irányban. A fekete réti agyagterület tetemes részén rétek, kaszálók vannak s a vármegye 10.8% rétterületének tetemes része itt foglal helyet. Ugyancsak e terület adja nagy részben a 6.2% terméketlen részt a vármegye határából.
Az a székes-iszap, atka, réti mészkő, mely e fekete agyagot az alsó talajban rendszerint kíséri, még pedig többnyire sekély mélységben, óva int e területeknek kalászosok termelésére való felhasználásától. Pedig e rétek feltörése, úgy látszik, lázas sietséggel folyik; de csakhamar jelentkezik annak súlyos következményeként a talaj elszékesedése. Komárom, Aranyos, Megyercs, Ekel táján már ott fehérlenek a kisebb-nagyobb székesfoltok, bántó hatással illeszkedve bele az innen is, túl is zöldelő rónaságba. A Csallóköz régi híres szénatermései ma csak emlékezetben élnek, és Gúta, a hajdani szénszállító góczpont ma alig továbbít a Vágon egy-két dereglyével. Épp ily okszerűtlen az a gazdálkodási irány, mely a Duna, Vág és a Nyitra öntésiszapját nem aknázza ki kellőképpen. Ez iszap jó minőségű, mélyrétegű vályogtalaja, éppen az említett folyók partján terülve el, már a természettől is a legintenzivebb kerti gazdálkodásra van predesztinálva. A vágparti Guta, még inkább Kamocsa és Szimő népe nemcsak a vármegyében, hanem annak határain túl is híres zöldség- és káposzta-termelőként ismeretes. Ennek a gazdálkodási iránynak kiterjesztése és gyümölcstermeléssel való egybekötése volna e vidékre nézve fölötte kivánatos. Ennek főfeltétele azonban öntöző csatornák létesítése, a melyek által e vidék hova tovább sivárabb képe más alakot öltene, pusztuló népe szebb jövőnek nézhetne elébe. Mert az egykori hatalmas mocsárterület fekete agyagtalaján az öntözött rét az okszerű rétművelés alapját vetné meg, a folyók öntés iszapjának vályogtalaja öntözéssel virágzó kerti gazdálkodásra vezethetne, melyet a mai hullámtereknek gyümölcsökkel, az elszórt futóhomok buczkáknak szőlővel való betelepítése egészíthetne ki. Mindezek olyan gazdasági fejlődést biztosítanának a vármegye e része lakóinak, a minőről ma még talán álmodni sem mernek.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi