A mai törvényszék.
A mai törvényszék.
Az ország alkotmánya 1867-ben helyreállíttatván, Komárom vármegye is visszanyerte elkobzott jogait s még az év ápril havában tisztújításilag is szervezkedvén, a közbejött viszonyok és változások követelményének megfelelően a törvényszéki bíráskodás szervéül, a régi táblabíróság helyébe ugyancsak választás útján, de már rendes évi javadalmazással ellátva, rendes és állandó törvényszéket alkotott.
E törvényszék tagjai voltak, és pedig elnök: Pázmándy Lajos, másodalispán; bírák, ülnöki czímmel: Ordódy István, Szombathelyi Győző, Illyés József, Szarka Zsigmond, Csorba János, Pulay Géza, Tergovcsits István, Kalmár István, Asztalos Mór; jegyzők: Thaly Géza és Balogh Géza; ügyész Nagy Albert főügyész.
A törvényszék látta el a bíráskodás mellett, természetesen, még akkor a gyámsági ügyeket is. Künn, a járásokban, a törvénykezést, a közigazgatási ügyek elintézése mellett, az addigi mód szerint a járási fő- és alszolgabírák, esküdt bírótársaikkal végezték, kerületenkint és külön-külön joghatósággal, felebbvitel tekintetében alárendelve a törvényszéknek.
Miután alkotmányos törvényhozásunk időközben a polgári peres eljárás szabályozására törvényt alkotott, a mai bíráskodás rendszere és szervezetének megalapozását pedig a bírói hatalom gyakorlásáról szóló 1869. évi IV-ik, a bírák és bírósági hivatalnokok felelősségéről szóló 1871. évi VIII-ik, az első folyamodási bíróságok rendezéséről, továbbá az első folyamodási kir. törvényszékek és járásbíróságok életbeléptetéséről, nemkülönben a királyi ügyészségről szóló 1871. évi XXI., XXXII. és XXXIII-ik törvényczikkek megalkotásával előkészítette: a közigazgatástól a törvénykezés teljesen szétválasztatott.
