Balás Károly.
Balás Károly.
Balás Károly (Sipeki), szül. Balassagyarmaton, 1877 január 4-én. Iskoláit Balassagyarmaton, Lőcsén, Váczon, az egyetemet Budapesten, Bécsben és Genfben végezte. Jogi és államtudományi doktori és ügyvédi oklevelet szerzett 1901–1903-ig. Budapesten a bíróságnál joggyakornok s aljegyző, 1903-ban Nógrád vármegye tiszti alügyészévé választotta s ebben, illetőleg később tb. fő ügyészi minőségében, 1906 szeptemberéig működött. Kezdetben a szépirodalomhoz fordult, de már korán a tudományos irodalomra tér át. Vármegyei tisztviselő korában írta s adta ki »A Népesedés« című közgazdasági monográfiáját (Budapest 1905), melynek alapján a kassai állami jogakadémián a közgazdaságtan tanárává nevezték ki s 1906 szeptemberétől ott működik. 1908-ban a budapesti tud. egyetemjogi s államtudományi karán szaktárgyából magántanárrá habilitálták. Több külföldi tanulmányutat is tett. A kassai egyetemért való mozgalomban is élénk részt vett a mozgalom memorandumának szerkesztésével és az egyetemi nagy bizottság gyakori előadójaként.
Munkái közül: A neomalthusialismusról. Társadalmi és nemzeti assimiláczió. A nemzetközi fizetési mérleg problémájához, A szindikalizmus eszmevilága. Az ausztráliai szoczializmusról stb., a Magyar Társadalmi Szemlében, illetőleg külön is 1908–1911-ben. A Nemzeti földpolitika. Ethikai fogalmak a közgazdaságtanban. Telepítéseink főszempontja czíműek 1909–11. között a Közgazdasági Szemlében. A Közgazdaságtan népszerűsítése a Budapesti Szemlében 1910-ben jelentek meg. Önálló munkái: Kivándorlásunk és visszavándorlásunk hassa 1907. A család és a magyarság, Budapest 1908. De la natalité recluite ŕ un et ŕ deux enfant, Budapest 1910. (Közölte a Revue de Hongrie-ban is.)
