Némethi Kálmán.
Némethi Kálmán.
Némethi (írói néven Némäti) Kálmán, a magyarok eredetének kutatója született Szécsényben, 1855-ben. A bölcsészetet a budapesti egyetemen végezte hol egy Rousseauról írt neveléstani értekezésével pályadíjat nyert. Ezután több helyen nevelő volt, így gróf Zichy Gyula pécsi püspököt is ő tanította fiatal korában (1886–87). Ezután a Rohonczi-Kódex néven ismert »Magyar imádságok« ősírásainak megfejtésével foglalkozott. 1889 óta a vegetárius életmódra adta magát; majd 1890 deczembertől 1891 októberig a Mátra-hegyvidékhez tartozó ágasvári barlangban remete módra élt; de végre is szakított ez élettel és öcscse közbenjárásával 1894 óta a budapesti posta- és távirda igazgatóságnál könyvtárőr. Hivatalos elfoglaltságán kívül szabad idejét nemzettörténelmi tanulmányoknak szenteli és e czélból tanulmányútat tett 1897-ben Kairóba, a hol a pogánykori hun–magyar vallásnak eredetét s a Kézai krónika nemzeti hagyományának igazát kutatta. 1889–1900-ban Londonban, a brit muzeumban, két esztendőn át tanulmányozta a hiéroglif meg az ékjegyű irodalmat. – Kossuth Ferencz keresk. miniszter 1908 márczius 10-én kiküldötte a Hiung-nu tanulmányútra és 1909 szeptember 10-ig, 18 hónap alatt Páris, Berlin, Szent-Pétervár, London meg München könyvtáraiban és muzeumaiban rendszeresen felkutatta a Hiung-nu 297irodalmat. Nyelvismereteit folyton gyarapítva, jártas Európa és Ázsia összes modern meg klasszikus nyelveiben: latin, görög, ótörök, mongol, angol, franczia, orosz, bolgár, tót, német nyelvekből fordít s most tanulmányozza a chinai nyelvet.
Munkái: Táplálkozásunk örvénye. Budapest 1894. – Weltanschauung der Vegetarier. Diátgesetz. Eine Sittenstudie von K. Némäti. Budapest. 1896. – A magyar ősirodalmi kutatásából nyomtatásban megjelent: Rohonczi Kódex Tantétel. Budapesten 1892. – Nemzettörténelmi értekezései közül nevezetesebbek: Kazár tantétel 1892. – Nemzetiségünk elvei 1893. Hazánk elvei 1894. – Nagy-Magyarország Baskir-titka. 1901. – Nemzettörténelmünk Arpád előtt. 1905. – Nemzettörténelmünk Ugor kútfője a görög irodalomban. 1906. – Árpád népének hét törzse Hun volt. 1907. – Teofülaktosz görög okmánya az ó-török államtörténelem eredetéről. 1908. – A Hiung-nu = Hun azonosság földrajzi bizonyítékai. 1909. – Ez a munkája angol nyelven is megjelent az Asiatic Quarterly Review 1910. évi áprilisi számában következő czím alatt: »The historic-geographical proofs of the Hiung-nu = Hun dentity«. – Német nyelven pedig önállóan: Die historisch-geographischen Beweise der Hiung-nu = Hun Identitat 1910. – Nagy-Magyarország ismeretlen történelmi okmánya. Fölfedezte Némäti Kálmán. – A felsoroltakon kívül írt egy török-magyar szótárt, de ez nyomtatásban nem jelent meg. Azonkívül vezérczikkeket, tárczákat írt fővárosi lapokba.
