Az első történeti adat Losonczról az 1128. évről szól. Esterházy Pál 1896-ban, magyar nyelven írt »Mennyei Korona« czímű munkája 131. lapján ezt mondja: »Az ezer száz huszonnyolczadik esztendőben építtetett Losonczi Lambert nevű magyarországi palatinus Losonczon a Boldogságos Szűz tiszteletére egy templomot, melyben kiváltképen tiszteltetett a szeplőtlen Szűz; de az 1590-dik esztendőben oda is beférkezvén az eretnekség, a szentképet oltárostul kivetették. «
Katholikus egyházi vonatkozású a második legrégibb történeti adatunk is a mely szerint Losoncz egyháza már 1190-ben fennállott, tehát egyike volt a legrégibbeknek ama vármegyebeli egyházak közűl, a melyekről okleveles adataink vannak.
A XIII. századból egy határjárás jegyzőkönyvének adatai maradtak Losonczczal kapcsolatban reánk. Maga az okirat elégett, de fennmaradtak belőle a következő kijegyzések: Losoncz határában egy darab földet most is »barátok földének« neveznek. Losoncz ugyanis apáturaság volt; a kolostor Kisfalu pusztáján, az úgynevezett Királyhegyen állott; Kisfalu, valamint az apátság birtokát alkotó Apátfalva is Losoncz határához tartozott; de az apáturaság a zavaros időkben elpusztult, a »barát földeket« pedig a Forgách család foglalta el. Ezekkel a földekkel kapcsolatos a XIII. századbeli említett határjárás is.
A XIII. századból való az esztergomi káptalanban őrzött az a metalis levél is, mely Losonczról már mint városról emlékezik meg.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.