A vármegye éghajlatára jellemző, hogy ha az ember az Ipoly völgyében kocsin éjszak felé utazik, a rárósi hídon áthaladva, a vegetáczió mintegy két héttel van hátrább, mint innen délre. Már ebből is megállapítható, hogy az éjszaki rész hűvösebb, gyakori zivatarokkal, a déli pedig inkább szárazságra hajló, nagy időközönként esővel.
Nógrád éghajlata általában mérsékelt, de mezőgazdasági szempontból nem valami kedvező, mert a csapadék eloszlása egyenlőtlen. A nyarak szárazak, mert a liptói és zólyomi hegyek az esőt elvonják. Augusztusban a gyors nyári záporok gyakoriak és nagyon károsak, mert nemcsak a cséplést akadályozzák meg, hanem elviszik a lekaszált sarjut is a lejtős vidékekről. Az évi csapadéknak csak ötöde marad a helyszínen, a többi lefolyik a többé-kevésbé meredek lejtőkön. Legtöbb a csapadék nyáron, kevesebb tavaszszal és őszszel, de legkevesebb télen. Uralkodók az éjszaki és éjszaknyugati szelek. Az évi középhőmérséklet 10 °C; a téli középhőmérséklet –3° és –2 °C és a nyári 21° és 22 °C között váltakozik. Télen 174leszáll –18 °C fokra is, nyáron pedig fölemelkedik 30 C fokra. A gyors és tetemes változások gyakoriak s ezért a hűvös nyarak sem ritkák. A tavaszi fagyok a kapásnövényekben, a burgonyában és tengeriben tesznek nagyobb kárt. Legszebb és legkellemesebb évszak az ősz; a dús csapadék az őszi vetésre kedvező, tartós meleg napjai pedig a tavaszi munkálatok előkészítésére alkalmasak.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.