Szarvasmarha.
Szarvasmarha.
A szarvasmarhatenyésztés a vármegye egyik főbüszkesége. A múlt század 60-as éveiben hollandi marhákkal történt a tenyésztés, de újabban a földmívelésügyi miniszter közbelépésére csak simmenthali marhát használnak tenyésztésre, melynek keresztezéséből a helyi viszonyok hatása alatt egészen újfajta, az ú. n. nógrádi tájfajta marha alakúlt ki és köztenyésztésre csakis ezt a fajtát szabad használni. Az egyes nagyobb uradalmaknál van azután telivér simmenthali, innthali és berni nevelés, gróf Degenfeld Lajosnál Szirákon allgaui és Goldmann Józsefnél Szécsénykovácsiban nyugati fries. Nagy és kitünő tehenészet található továbbá báró Buttler Ervinnél Pusztakelecsényben, Huszár Elemérnél Keszegen, gróf Mailáth István Gézánál Gárdonyban és Patvarczon, Muslay Gyulánál Rádon, Ruszinkó Antalnál Szécsényben, Sacher Vilmosnál Losonczon, Sztranyavszky Gézánál Nógrádmarczalban, Vampetics Ferencznél Lőrincziben, Vancsó Bélánál Szécsényben és a gróf Zichy-féle seniorátusi uradalomban, melynek tisztavérű magyar szarvasmarhatenyésztése is van. Ezenkivül Losoncz környékén a kisgazdáknál van nagyban elterjedve a magyar szarvasmarhatenyésztés, tejelő, hús- és igavonó marha nyerésére. A fehér jármosökör legnagyobb részét Gömörből, az Alföldről és Erdélyből importálják, csak a kisgazdáknak van néhol saját nevelésű tarka ökrük. Ellenben a nógrádi tájfajta tehénért, mely méltán kezd versenyezni a bonyhádival, messze földről eljönnek és viszik az Alföldre, a Bánságba, az Éjszakkeleti-Felföldre, sőt még a Dunántúlra is. Ennek megfelelően a marhaárak magasak. A nógrádi tájfajta tehén átlagos ára 400–500 K, a bikáé 500–1600 K, a fehér ökör párja 600–900 K, az egyéves üszőborjú ára 150–250, a tinóé 100–220 K között váltakozik.
A szarvasmarhatenyésztéssel azonban nem tart lépést a tejgazdaság. Néhány év előtt, 1900-ban, ugyan Hanzély Gyula kezdeményezésére alakúlt néhány tejszövetkezet a vármegyében, de számuk rövid idő alatt nagyon megcsappant. 1908-ban még volt a vármegyében négy tejszövetkezet 270 taggal, kiknek birtokában 1189 tehén volt. A tagoktól szállított tejmennyiség 1,107.000 liter és a készített vaj 3000 kg. volt, melyért összesen 143.000 K folyt be. A sokkal előbb megalakult szécsényi tejszövetkezettel kapcsolatban egy évfolyamú állami tejgazdasági munkásnőképző iskola is állott fönn, melynek évente átlag 8–10 hallgatója volt, de ez 1851908-ban megszűnt. Ma már csak a szécsényi és nógrádberczeli tejszövetkezet van meg, de ezek virágoznak is és az előbbi mellett sajtgyár is van. A tej a helyi piaczokra, a nagyobb községekbe, Nőtincsről Váczra, Rádról Ujpestre és a vármegye déli részéből, nemkülönben az ipolypölgyi és a balassagyarmat–aszódi vasútvonal mentéről, leginkább a fővárosba kerül. A tej literje a losonczi. balassagyarmati és salgótarjáni piaczon 16–20 fillér, faluhelyen 12–16 és a nagytermelőknél, a Budapesttől számított távolság szerint, 14–18 fillér.
