Alsózellő.
Alsózellő.
Alsózellő. (Előbb Kis-Zellő.) Az Ipoly és a Kürtös patak között fekvő kisközség, 65 házzal és 339 magyar és tót, evangélikus és róm. kath. lakossal. Postája Bussa, távírója és vasúti állomása Nógrádszakal. E helység már a tatárjárás utáni időben fennállott és eredetileg a Kacsics nemzetség birtoka volt. 1299-ben, midőn a váczi káptalan e helységet megbecsülteti, Bettér comesnek és fiainak, a Balassa család őseinek a birtokában találjuk. Bettér zólyomi főispán fiai ekkor nagybátyjuknak, Detre fia Mikónak engedték át, a ki viszont 1300-ban Dénes fiainak, Edőcsnek és Berkesnek adta cserébe. 1335–1482-ben Zellő néven említik az oklevelek. A török hódoltság alatt nem pusztult el; az 1598. évi adóösszeírásban Zekellő néven találjuk feljegyezve. 1667-ben Muharin és Murtazan szécsényi török főtisztek voltak a helység földesurai. 1715-ben hat, 1720-ban csak öt háztartást írtak itt össze és sajátságos, hogy míg 1715-ben az összeírt háztartások mind magyarok voltak, addig 1720-ban csupán kettő volt magyar, a többi pedig tót. A XVIII. század közepén a nándori Bene és a Radványi családok voltak a helység földesurai. Az 1754–55. évi összeírás szerint Sárközy Mátyás, György és Ádám laktak e helységben. Az 1770. évi úrbéri összeírás alkalmával Prónay Pál és a Csemiczky család volt a helység földesura, 1826-ban pedig Prónay Pál és Ivánka Imre. A Prónay család kastélyát Prónay Pál, Ivánkáét Ivánka Imre a XIX. század elején építette. Jelenleg Tóth Béla dr. és Ivánka György a helység legnagyobb birtokosai és az előbbi a Prónay-féle emeletes kastély tulajdonosa. Az ág. ev. templom az újabb időben épült. E helységhez tartozik Pásti-telep.
Alsózellő. – Tóth Béla dr. kastélya
