Bánk.
Bánk.
Bánk. A romhány–diósgyőri vasútvonal mentén fekvő kisközség, 100 házzal és 550 lakossal, a kik részben magyarok, részben pedig magyarosodó tótok s két család kivételével evangélikus vallásúak. Postája Rétság, a távírója és a vasúti állomása pedig helyben van. A helység a Duna-ipolyvölgyi h. érd. vasút szárnyvonala mellett fekszik. 1506-ban Terjéni Radnóti György birtokában találjuk. A török hódoltság alatt elpusztult, lakosai elszéledtek s csak a törökök kiűzetése után kezdett ismét benépesülni. Új lakosai evangélikus vallású tótok voltak. 161715-ben 11, 1720-ban 13 háztartást írtak itt össze. A XVIII. század közepén a Jeszenszky család, 1770-ben pedig az úrbéri rendezés alkalmával, Bacskády Pál, Gyurcsányi Ignácz, Gyurcsányi Ferencz, Révay Kristóf, Dobóczky László, Podhorszky János és Hodossy József voltak a helység földesurai. 1826-ban még a Gyurcsányiakat találjuk itt, kiket a báró Andreánszkyak követtek. Jelenleg bíró Andreánszky István nyug. államtitkár a helység negnagyobb birtokosa. Az evangélikus templom 1783-ban épült. Az evangélikus temetőben egy régi templom alapfalai láthatók. A temető mellett lévő dülőt a nép »Templom mögötti« dűlőnek nevezi. A hagyomány szerint eredetileg itt állott a helység s a templom a reformátusok birtokában volt, de a hódoltság alatt (alkalmasint még 1552–1598 táján) a törökök a templomot és a helységet elpusztították. Van a községben 26 k. hold területű halastó.
