Csákányháza.
Csákányháza.
Csákányháza. A gömöri határ közelében fekvő magyar kisközség, 105 házzal és 728 római kath. vallású lakossal. Postája és vasúti állomása Ragyolcz, távírója pedig Fülek. Csak az 1562–63. évi török kincstári adószámadási könyvekben találjuk először, a hol a szécsényi szandzsák községei között 4 adóköteles házzal szerepel. 1598-ban Bay Ferencz volt a helység földesura. 1615-ben Bosnyák Tamást iktatták be e helység birtokába. 1665-ben Koháry Istvánné Balassa Judit volt a he1ység földesura. Az 1715–1720. évi összeírásban, nemes (curialis) községként szerepel. 1770-ben, az űrbéri rendezés alkalmával gróf Berchtold László, báró Révay László és báró Mednyánszky Terézia voltak az urai, később, 1848-ig pedig gróf Berchtold Antal, gróf Koháry Ferencz, gróf Cebrián Antal, Skultéty Lipót, Huszár Ádám és a báró Révayak. Jelenleg Coburg herczeg és Stephani Ervin és Wohl Aladár dr. a legnagyobb birtokosai. 1755-ben a községben fából épült római kath. temploma volt; de 1778-ban már állott a kőből épült templom, melyet 1894-ben helyreállítottak. 1891-ben a lakosság felerésze a kolerának esett áldozatául. A lakosok keresztény fogyasztási szövetkezetet tartanak fenn. E községhez tartozik Rátka-puszta, melynek helyén a középkorban Felső- és Alsó-Rátka nevű helységek állottak. Ezek 1435-ben a füleki uradalomhoz tartoztak. Csákányházához tartozik még: Farkaskút, Galamba, mely azelőtt Bázsán néven volt ismeretes, továbbá Hudács és Sikó puszták.
