Csécse.
Csécse.
Csécse. A Szuha-patak mentén, a hevesi határhoz közel fekvő magyar nagyközség. Házainak száma: 177, római katholikus vallású lakosaié 1214. Postája helyben van, távírója Pásztó, vasúti állomása Apcz-Zagyvaszántó. 1408-ban Keresztúri Garázda Miklós, Szilágyi László birtokában találjuk, a kik e helységet Horogszegért és tartozékaiért Zsigmond királynak adták cserébe. 1422-ben a Rhédeiek, 1429-ben a Pálócziak bírtak itt földesúri joggal. Az 1598. évi adóösszeírások szerint Pásztohi György birtokában találjuk. 1633–34-ben a hódoltsághoz tartozott és a váczi nahije községei között találjuk. 1663-ban a bujáki török őrség és a magyarok között a helység határában kisebb harcz volt, mely a törökök győzelmével végződött. 1715-ben 17, 1720-ban 19 adóköteles háztartást találtak itt az összeírók. 1770-ben, az úrbéri rendezés alkalmával Almássy Pál, Darvas József és Pál, Róth Tamás, a Cziszterczita-rend, Fráter Pál, Gedey Ádám, továbbá a Horváth, Beniczky, Olay, Ebeczky és a Platthy családok voltak a helység földesurai, 1826-ban pedig Gyürky Pál, Péli Nagy András, Darvas Pál és Pap Gedeon, később, 1848-ig az Almássy és a Nedeczky-családok. Balásy Arpádé az egykori Fráter-féle kastély, a Nedeczky család kúriája pedig Buchwalder Jónásé. A róm. kath. templom 1895-ben épült. 1855-ben és 1873-ban a kolera pusztított a helységben. Takács Mór örököseinek itt gőzmalmuk van. A községbeli ifjúság pedig legény- és leányegyletet tart fenn. Ide tartoznak még: Bélahalom, Bogaras, Erzsébet, Hosszúvölgy, Rózsásalmás és Széphalom-puszta.
Csécse: Balásy Árpád kúriája
