Cserhátsurány.

Full text search

Cserhátsurány.
Cserhátsurány. (Azelőtt csak Surány.) Az előbbi község szomszédságában fekvő magyar kisközség, körjegyzőséggel, 145 házzal és 1041, túlnyomóan róm. kath. vallású lakossal. Postája helyben van, távírója és vasúti állomása Mohora. A Csór nemzetség ősi birtoka. 1326–1358-ig Csór Tamás csókakői várnagy és királyi főajtónállóé volt, a ki itt még 1344-ben templomot építtetett s számára búcsuengedélyt eszközölt ki a pápától. 1429–1443-ban Szanda várához tartozott. Ekkor a Rozgonyiak, 1443-ban pedig a Liszkói és a Surányi családok voltak a földesurai. 1562–63-ban Rusztem budai pasa solymászai főnökének: Hamidnak volt a hűbérbirtoka. 1633–1634-ben a váczi nahije községei között találjuk öt adóköteles házzal. 1656-ban Lónyay Gábornak voltak itt részbirtokai. 1715-ben 8, 1720-ban 6 magyar háztartást vettek fel itt az összeírásba. 1770-ben, az úrbéri rendezés alkalmával, Sréter György és Mihály, továbbá Goszthonyi András és Raksányi özvegye voltak a helység földesurai, 1826-ban pedig Sréter László és Sréter Mihály. Jelenleg özv. Jánossy Rezsőnének, Lövészy Nándornénak és Negro Adolfnak és nejének, Heldt Bertának van itt a legnagyobb birtoka. A helységben lévő három régi kastély is a Sréter családé volt. Az egyik most a Jánossy családé. Ez körülbelül 250 éves épület, kényelmes, boltíves szobákkal, saroktornyokkal ellátott kőfallal körülvéve, melynek közepén boltíves bejárat volt, mely azonban már egészen besüppedt és behányódott, úgy hogy csak a felső ívezete látszik ki. Úgy látszik, hogy sírboltlejárata volt. A helységben róm. kath. és evangélikus templom van. Az első mintegy 300 éves, nyolczszögű toronynyal, a mely a hagyomány szerint a török világban török imaházul szolgált. A Jánossy család kaponkai dülőjében a középkorban Kasza nevű falu állott fenn, mely azonban teljesen elpusztult és ma már csak a Kasza-hegy neve őrzi az emlékét. A helység határához tartozik a Pereshegy, melynek területét a cserhátsurányiak úgy perelték el a nógrádmarczaliaktól. A község lakosai gazdakört és szövetkezetet tartanak fenn, azonkivül a Jánossy családnak gőzmalma is vau a helységben. Ide tartozik Csór-puszta. A Csór nemzetség ősi fészke, mely 1330-ban már fennállott. 1439-ben Buják várának tartozékai között szerepel. A török hódoltság alatt elpusztult, de 1711-ben újra telepűlt. Az 1715. évi összeírásban ama 26megjegyzéssel fordúl elő, hogy a földesúr nem engedte a jobbágyságot összeírni. 1770-ben herczeg Esterházy Miklós volt a földesura. 1848-ig az Esterházyak birtokában találjuk. Községi önállósága csak 1848 után szűnt meg.

Cserhátsurány: A Jánossy örökösök kúriája.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi