Ecseg.

Full text search

Ecseg.
Ecseg. A Szuha-patak mentén, a hevesi határhoz közel fekvő magyar kisközség, körjegyzőségi székhely, 331 házzal és 1640 római kath. vallású lakossal. Postája helyben van, távíró és vasútállomása Pásztó. Vára már 1324-ben fennállott s róla egy 1347-ben kelt oklevél is megemlékezik. Később elpusztúlt és a XV. században már nem is szerepel. Maga a helység a XV. században (1460–1481) Hollókő várához tartozott s a Guthi Országh és a Lossonczy családok birtokába került. Kivülök a Romhányiaknak is volt itt birtokuk, melyet azonban 1493-ban eladtak. A helység a középkorban vámos hely is volt. 1598-ban Forgách Zsigmond volt a helység földesura. A XVII. században a hódoltsághoz tartozott. 1633–34-ben a váczi nahije községei között találjuk 10 adóköteles házzal. 1665-ben Koháry István özvegyének, született Balassa Juditnak is voltak itt részbirtokai. A török hódoltság megszüntetésével ismét a Forgáchok birtokába került, a kik a XVII. század második felében itt kastélyt építtettek, mely jelenleg özv. Plachy Tamásné tulajdona. 1715-ben 15 magyar és két tót, 1720-ban 34 magyar háztartást vettek fel az összeírásba. 1740-ben gróf Forgách és Szemere, 1770-ben, az úrbéri rendezés alkalmával, gróf Forgách Miklós és János, továbbá báró Haller Sámuel tábornok és Vattay özvegye voltak a földesurai, 1826-ban pedig gróf Forgách József, a gróf Berényi és a Szemere családok. Később Horváth Ödönnek volt itt birtoka 1863-ig; 1830–40 között úrilakot építtetett itt magának, mely most szintén özv. Plachy Tamásnéé. Jelenleg ő a legnagyobb birtokos itt. A róm. kath. plebánia már 1617-ben fennállott. 1656-ban az itteni plebános egyúttal egész Nógrád vármegye területére kiterjedőleg püspöki helynök volt. 1680-ban a falun kívül templom épült fel, mely az itt fakadó forrás révén a XVIII. században híres búcsújáró hely volt. E forrásnak, melyet Szentkútnak neveztek, csodatevő erőt tulajdonítottak. A XVIII. század közepén megfordúlt itt gróf Grassalkovich Antalné is, a ki elveszett szemevilágát akarta itt visszanyerni. 1772-ben a búcsújárás megszűnt s a templom pusztulásnak indúlt. A falubeli templom a XVI. században épült. Az egyház egy aranyozott ezüstből vert sodronyzománczos kelyhet őriz, mely régi brassói ötvösmű igen nagy becsű. Az anyakönyvek 1695-ben kezdődnek. 1873-74-ben 200-nál többen pusztúltak itt el kolerában. Van itt egy hengergőzmalom, mely Kluka Ferenczé. Ide tartoznak: Keresztvölgy-puszta és Világos-puszta.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi