Erdőtárcsa.
Erdőtárcsa.
Erdőtarcsa. A pestmegyei határszél közelében fekvő magyar kisközség, 127 házzal és 857, túlnyomóan róm. kath. vallású lakossal. Postája helyben van, távírója Szirák és vasúti állomása Aszód. 1439-ben a bujáki vár tartozékai között szerepel és Báthory István a földesura. 1598-ban Csehy Péter birtokában találjuk. Később a török hódoltsághoz tartozott és 1633–34-ben a váczi nahije községei között van feljegyezve, összesen két adóköteles házzal. 1715-ben 11, 1720-ban 14 magyar háztartását írták össze. 1740-ben Meskó Sámuel és Hangási Zsigmond, 1770-ben Szentmiklósy Antal és Meskó János özvegye, 1826-ban Szentmiklósy Alajos, Meskó Sándor és Meskó János özvegye voltak itt birtokosok, később pedig Meskó Miklós. Jelenleg Kubinyi Márton kamarás, Zalesky Jenő és özv. Tóth Gézáné a nagyobb birtokosai. A Szentmiklósy Alajos és Meskó Sándor által építtetett emeletes kastély, mely most gazdasági épületül szolgál, jelenleg Kubinyi Mártoné, ki azonban egy másik úrilakban lakik, a hol 2000 kötetes könyvtára és érdekes családi képtára van, melyben különösen családjának női ága, a gróf Sprinzenstein és a gróf Seeau családok képei vannak képviselve. A Meskó Miklós-féle úrilak most özv. Tóth Gézánéé, a Fehér Lászlóféle kúria pedig Daruváry Alajosé. Ezeken kivül 1896-ban Halász Elemér is építtetett magának egy csinos úrilakot. A róm. kath. templom 1746-ban épült, a régi kápolna helyén. Tornyát 1903-ban építették hozzá. Az első népösszeírás 1779-ből maradt fenn, a mikor 423 lélek volt a helységben. 1849 június, július és augusztus havában a kolera pusztított a községben. Ide tartoznak:
36Boldi-puszta, Cseplye-puszta, Hangács-puszta, Miklós-major (azelőtt Ilkatanya), Puszta-Álmosd (azelőtt Teczlak-puszta) és végül Teczlak-tanya (azelőtt Alsótanya), a hol Zalesky Jenőnek van a birtoka.
Erdőtarcsa: Kubinyi Márton kúriája és a régi Szent-Miklóssy-féle kastély. Most Kubinyi Mártoné.
