Fülek.
Fülek.
Fülek. A gömöri határszélen, a budapest–ruttkai vasútvonal mentén fekvő magyar nagyközség, a hasonnevű járás székhelye. Házainak száma 358, lakosaié 2653, akik csekély kivétellel római kath. vallásúak. Postája, távírója, távbeszélő és vasútállomása helyben van. Egyike a vármegye legrégibb helységeinek. Vára 1246-ban már fennállott, mikor a székesfehérvári országgyűlésen panaszt emeltek a vár ura, Falkos ellen, hogy hamis pénzt veret és rablásaival folytonosan háborgatja a környéket. Az országgyűlés arra ítélte, hogy meztelenül vívjon meg egy pánczélba 42öltözött vitézzel. Falkos azonban az ítélet elől megszökött s a vár a királyra szállott. 1262-ben V. István birtokában találjuk. A XIII. század végén György fia Egyed mester bírta Füleket. 1311–1321-ig Csák Máté birtokában találjuk; hatalmának megtörése után azonban a vár ismét a királyé lett. 1365-ben Péter fia István, Gömör vármegye főispánja, volt Fülek várnagya. 1385-ben még királyi vár volt. 1435-ben Zsigmond király Pelsőczi Bebek Péternek, Imrének és Lászlónak zálogosította el és néhány évvel később, más jószágokkal együtt, a Perényieknek adta zálogba. 1438-ban Erzsébet királyné ugyancsak a Perényieknek zálogosította el s e családé volt 1445-ben és 1482-ben is. 1451-ben a husziták fészkelték meg magukat a várban. 1435–1454-ben a következő helységek tartoztak hozzá: Fülekváros, Alsó-, Felső-Rátka, Bábafalva, Bolgárom, Láz, Kovácsi, Nyitra, Bozita, Sávoly, Uhorszka, Garáb, Hradistye, Brézó és Lehota. Fülek 1423-ban már városi kiváltságokkal bírt és vámhely volt. 1483-ban Perényi István volt a vár ura, a ki a várból rablólovag módjára lecsapott, s nemcsak a kereskedőket fosztotta ki, hanem a király embereivel is szembeszállott. Mátyás király végre megsokallta a dolgot és rendeletet adott ki Perényi megzabolázására. De Perényi a várába zárkózott s onnan ágyúzott a király embereire. 1523-ban Bebek Ferencz birtokában volt a vár és a helység egész 1551-ig. 1540-ben Mocsáry Balázs volt a várnagy; őt követte Jánosy Pál, kinek vigyázatlansága következtében, 1553-ban a törökök birtokába került. 1556-ban a törökök 315 főből álló őrséget tartottak itt. 1593 nov. 14–18-án Pálffy Miklós és Tiefenbach Kristóf visszafoglalták a törököktől. 1602–1604-ben az országgyűlés elrendelte megerősítését. 1605-ben Bocskay István foglalta el, de a bécsi békével ismét viszszakerült a korona birtokába. 1608-ban, 1609-ben, 1613-ban és 1618-ban az országgyűlés újból elrendelte megerősítését. 1619-ben Bethlen Gábor és Rhédey Ferencz kerítették kézre, de 1621-ben visszakerült II. Ferdinánd birtokába. A füleki vár főleg a XVII. században jutott a legnagyobb jelentőségre, mert a bányavárosok védbástyája volt, de főleg mert székhelye lett Heves, Nógrád és Pest vármegyéknek. A város, melyet, szintén megerősítettek, számos nemes családnak nyujtott menhelyet. Ezek között voltak: a Hamvay, Vay, Pápay, Kürthössy, Kubinyi, Vécsey, Kiss, Battik, Barátnoky, Gyürky, Thassy, Bélteky, Mocsáry, Barsy, Libertsey, Dobay, Bezzeg, Balogh, Géczy, Vattay, Sövényházy, Guttay, Csemiczky, Bossányi, Báthory, Oláh, Dorogfy, Subits, Ebeczky, Fekete, Belovits és Jánosy családok. A helységnek 1610–1630-ban Bosnyák Tamás és 1630-ban Bosnyák Judit, Balassa Imre özvegye volt a földesura. 1655-ben az országgyűlés 300 lovasból és 300 gyalogból álló őrséget rendelt a várba. 1661-ben gróf Koháry István lett a vár parancsnoka. Az ő parancsnoksága alatt, 1678-ban, Thököly ostrom alá vette a várat, de eredmény nélkül. 1682-ben 140.000 főből álló török had élén újból megjelent a vár alatt. Az őrség, két heti ostrom után, gróf Koháry István parancsnok akarata ellenére alkudozásba bocsátkozott az ostromlókkal és szeptember 10–11-én, szabad elvonulás feltétele alatt, feladta a várat. Mihelyt az őrség a várból kivonult, Thököly azt felgyújttatta, bástyáit felrobbantatta, Koháry Istvánt pedig, a ki a feladási szerződést aláírni nem akarta, elfogatta. Ezzel a vár története is bezárul. 1715-ben 12 magyar háztartást írtak össze a helységben. 1720-ban nemes községként szerepel. 1770-ben gróf Berchtold Antal, báró Révay László, báró Mednyánszky Teréz és Török József voltak a földesurai, a XIX. század első felében pedig herczeg Coburg, gróf Berchtold és a gróf Cebrián családok. Jelenleg Stephani Ervin, herczeg Coburg Gothai Fülöp és gróf Cebrián Mária a legnagyobb birtokosai. A helységben egy kastély és két régi kúria van, az egyiket még gróf Koháry István építtette a XVIII. század első felében s az jelenleg herczeg Coburg Gothai Fülöpé. A másikat gróf Cebrián Ferencz építtette 1847-ben s ez jelenleg Cebrián Máriáé. Az emeletes kastélyt pedig gróf Berchtold Antal 1830-ban emeltette s ez most Stephani Erviné. 1825-ben a község legnagyobb része leégett, 1831-ben és 1873-ban pedig a kolera pusztított a lakosok között. A róm. kath. plebánia már a XIV. században fennállott, plebánosát az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékek is felsorolják. A szent-ferenczrendűek zárdája 1513-ban már megvolt. 1554-ben a törökök elpusztították; 1615-ben újból felépült, rövid idő múlva leégett, de 1629-ben Bosnyák Tamás várparancsnok ismét helyreállíttatta. 1682-ben, a vár ostroma alkalmával a törökök lerombolták 1694-ben újból hozzáfogtak felépítéséhez, s gróf Koháry István áldozatkészségéből 1727-ben befejezték. A róm. kath. templomot 1725-ben 43szintén Koháry István építtette. Szent edényei között említést érdemel három aranyozott ezüst-kehely; kettő 1697-ből való, a harmadik 1796-ból. Nevezetes a ferenczrendi zárda könyvtára is, mely 2156 kötetből, 73 kéziratból, különféle okiratból s térképgyüjteményből áll. A könyvek között van egy incunabulum is. A község lakosai Önkéntes Tűzoltó Egyesületet és Ipartestületet tartanak fenn. Van Kath. Olvasókör és Legényegyesület is, melynek özv. gróf Cebrián Istvánné szül. báró Vécsey Magda 6500 K értékű házat vett és évente ő látja el könyvekkel és lapokkal is. Két gyár is van itt; az egyik a füleki zománczedény- és fémárúgyár, a másik Stephani Ervin gőztéglagyára. A határbeli dülőnevek közűl a Bégtemető, az Őrhegy és az Akasztófaalja érdemelnek említést. A Bégtemető-dűlőben a füleki vár ostrománál elesett török bég van eltemetve. Az Őrhegy a hagyomány szerint a füleki vár fennállása idejében őrhelyűl szolgált. Az Akasztófaalja-dülőben, a múlt század harminczas éveiben működő rögtönítélő bíróság két juhászlegényt: Misurákot és Láz Györgyöt, akasztatott fel. E helységhez tartoznak: Jakabvölgy, Kalajvölgy, Kurtány és Szentfali puszták, mely utóbbi a középkorban Szentfalva néven önálló helység volt s 1598-ban Radványi Ferencz volt a földesura. Ide tartoznak még Urbánkaszőlőhegy és Villomszőlőhegy.
Fülek: özv. gróf Cebrián Istvánné kúriája.
Fülek: Stephani Ervin kastélya
