Ipolykér.
Ipolykér.
Ipolykér. Az Ipoly közelében fekvő magyar kisközség. Házainak száma 56, lakosaié 303, a kik nagyobbára róm. kath. vallásúak. Postája Ipolyvarbó, távírója és vasúti állomása Őrhalom. Nagy-Kér és Kis-Kér egyesüléséből keletkezett. A régi időben Ipoly vagy Puszta-Nagy-Kér és Kis-Kér volt a neve. Kis-Kér a középkorban valószínűleg a Murik nevű dülőben feküdt, mivel az itt talált régi pénzek és épületkövek arra vallanak. Első ízben 1327-ben Vaskó határjárásában tűnik fel. 1481-ben és 1846-ban már Nagy-Kér és Kis-Kér helységekről emlékeznek meg az oklevelek. Nagy-Kér a Toldi család birtokában volt és itteni birtokrészeit 1481-ben Asszupataki Hencz Pál bírta zálogban. 1548-ban Kis-Kér Kéry Mihály és Orbán birtokában volt, míg Nagykéren Sörényi Péter, Luka János, Kéry László, Madách Miklós és Horváth Ferencz voltak az urak. 1598-ban mindkét helység a Kéry családot uralta, mely Ipolykéri előnevét is innen vette és 1712-ben még gróf Kéry János tulajdona volt. A XVIII. századtól kezdve nemes község volt. Jelenleg nagyobb birtokosa nincsen. A községben levő régi úrilak Oroszlányi László tulajdona. 1831-ben és 1873-ban itt pusztított a kolera. E községhez tartoznak: Koczó (azelőtt Szepessy-tanya), Máli (azelőtt Zálogosi-puszta), Prónay-tanya és Zálogos (azelőtt Okolicsányi-tanya).
