Mátraszőlős.

Full text search

Mátraszőlős.
Mátraszőlős. A Zagyva mellett fekszik. Magyar nagyközség 205 házzal és 1433 róm. kath. vallású lakossal. Postája és távírója Pásztó, de a vasúti állomása helyben van. A Kacsics nemzetség ősi birtoka volt. 1345-ben az e nemzetségből származó Illés fiai Dénes és Benedek birtokában találjuk. 1439-ben a Szécsényi család volt a földesura. Az 1598. évi adólajstrom szerint Rákóczy Zsigmondé volt. 1633–34-ben 17 adóköteles házzal a váczi nahije községei közé van felvéve. 1715-ben 18 és 1720-ban 25 magyar háztartását vették fel. A XVIII. század elején a Szluha család birtokába került és 1740-ben is a báró Szluha és a Vattay családok voltak a földesurai. 1770-ben Jankovich László, Szent-Ivány Antal Bornemisza József, Ferenczy Imre, Rotth Tamás és a Szentmiklósy család, 1826-ban Muslay Imre, Jankovich Antal, a Platthy és a Balogh családok, később pedig özv. gróf Teleki Józsefné, Balogh Péter, Losonczi Gyürky Pál, Platthy József, Balás Károly, gróf Almássy Ignácz, Sréter Mihály, a Dobozy család és a cziszterczitarend. Jelenleg Szilárdy István, Borosjenei Jeney Istvánné, a gróf Almássy-féle hitbizomány és a cziszterczita-rend a legnagyobb birtokosai. A helységbeli úri lakok közűl az egyiket Szilárdy Ödön építtette 1880-ban. Ez most a fiáé: Szilárdy Istváné. A másikat a Jankovich család építtette a XIX. század közepén; ettől örökség útján a Balás családra szállott, Balás László pedig Simay Aladárnak adta el, a ki azt leánya, Jeneyné számára átépíttette. Az emeletes, rokokó stilusú kastély, gazdag figurális diszével, kupolájával és monumentális kapubejárójával a vármegye legszebb úrilakai közé sorolható. A kastélyban van 13 lakosztály, egy hatalmas hall, melyek antik butorai közül megemlítendő a »gótszoba« berendezése, melyet a mult század közepén Kramer bécsi dombaumeister tervezett és Heidlberg prágai dombautischler készített egy feudális palota részére. A kastélyt kb. 200 m. hosszú kőfal veszi körül, melybe a renaissance kiskastély-kápolna és a gót őrtorony van illesztve. Özvegy Balás Vilibáldné úrilakát férje építtette a múlt század végén, szintúgy özvegy Schmidt Tivadarnéét néhai férje a XIX. század közepén. Az itteni plebánia 1611 előtt már megvolt. A templom szentélye XIV. századbeli és csúcsíves ízlésben épült. Hajójának egy részét 1669-ben, másik részét 1776 táján építették és 1864-ben az egész templomot átalakították. Van itt egy kápolna is, mely 1774-ben épült, később összeomlott, míg végre 1904-ben újraépítették. 1863-ban és 1892-ben nagy tűz pusztított a községben. Az itteni hévízforrás melletti kőhalmazt a lakosság »Kisvár« néven ismeri, melynek romjai évekkel ezelőtt még láthatók voltak. A Jeney-féle birtokon kitünő mészkő található, melyet a Selypi Vulkán-cementgyár r.-t. és a Pásztói Hidraulikus Mészművek r.-t. szállít el 8 82kilométeres, keskenyvágányú gőzvasútján, melyből a 2 km. hosszú szárnyvasút a Mátraszőlősi Bazaltbánya r.-t. szállítását bonyolítja le. E kőbánya-vállalatok a lakosságnak bő keresetet nyujtanak. A községbeliek 48-as függetlenségi Kossuth-kört tartanak fenn. Ide tartoznak: Csontfalu-puszta, mely a hagyomány szerint hajdan község volt, továbbá Alsó- és Felsőnádasd, Alsótepke, Kiskövesd, Potyporos, Rigógödör, Szomjas, Tepke, mely 1454-ben önálló községként szerepel és Zsákfa.

Mátraszőllős: Szilárdy István úrilaka.

Mátraszőlős: Jeney Istvánné kastélya.

A Jeney-féle kastély gótikus szobája.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi