Rimócz.
Rimócz.
Rimócz. Szécsény közelében fekszik. Magyar kisközség 273 házzal és 1471 római kath. vallású lakossal. Postája helyben van, távírója és vasúti állomása Szécsény. A körjegyzőség székhelye. A Kacsics nemzetség ősi birtoka. A helység a XIII. század elején az e nembeli Simon báné volt, a ki, mivel a Gertrud királyné elleni összeesküvésnek részese volt, 1229-ben összes javaitól megfosztatván, a helység utóbb a Szák nemzetség birtokába került. Szák nembeli Pósa azonban 1274-ben itteni birtokait a Kacsics nemzetségnek egy másik ágából származó Farkasnak adta cserébe. A XIV. század elején e nemzetség hollókői vagy Illés ágából származó Péter fiai Mihály, Péter, Leuszták, Mikó és Jákó birtokában találjuk, a kik azonban Csák Mátéhoz pártolván, a lázadás leveretése után Károly király megfosztotta őket birtokaiktól és Rimóczot 1324-ben Szécsényi Tamás vajdának adományozta. 1333-ban a helység két részből állott: Nagyrimóczból és Kisrimóczból. 1461-ben a szécsényi uradalomhoz tartozott. 1461–1481-ben a Guthi Országh és a Lossonczy családok nyerték adományul. 1548-ben és 1598-ban az egészet a Lossonczyak birtokában találjuk. 1715-ben 11 magyar, öt tót, 1720-ban 17 magyar háztartást írtak itt össze. 1770-ben báró Haller Sámuel tábornok, gróf Forgách János és Miklós és Kamocsay András, 1826-ban pedig gróf Forgách József volt a helység földesura. Jelenleg báró Prónay Róza és Irma, özv. Plachy Tamásné szül. Ruttkay Mária és Gross Jenő dr. a nagyobb birtokosok. Az itteni plebánia 1332-ben már fennállott. A templom építési ideje ismeretlen. Van hitelszövetkezete. A községhez tartoznak: Bátka puszta, mely már a középkorban fennállott, 1548-ban a Lossonczy család birtokában találjuk. Továbbá Farkaskúti-, Fehérföld-, Kereszti-, Körtvélyes-, Rózsás-, Sós-, Szarvavölgy- és Várpatak-puszták.
