I. Ferencz.

Full text search

I. Ferencz.
Utána Pál vázsonyi várkapitány testvére István, Szabolcs vármegye főispánja, utóbb Győrvár parancsnokának unokája Ferencz, vette birtokába a seniorátust. Ferencz, Péter Szabolcsmegye főispánjának és királyi főasztalnokmesternek Homonnai Drugeth Klárától származó fia, 1702-ben született. Kora ifjúságában papi pályára lépvén, még theológusként, 18 éves korában szentgyörgyi apáttá nevezték ki. Theológiai tanulmányait Olmützben, Bécsben és Rómában elvégezvén, 1724-ben pappá szentelték. Első szent-miséjét 1724-ben, III. Károly király jelenlétében, Bécsben mondta. Ettől kezdve gyorsan emelkedett az egyházi pályán. 1725-ben nagyváradi kanonok 1727-ben esztergomi kanonok és nyitrai főesperes, 1734-ben vágújhelyi prépost lett. 1742-ben novi-i, 1743-ban boszniai czímzetes püspökké és Groll Adolf győri püspök mellé segédpüspökké nevezték ki; Grollnak 1743-ban bekövetkezett halálával pedig átvette a győri egyházmegye kormányzatát is. Még ebben az évben valóságos belső titkos tanácsos, 1744-ben Győr vármegye főispánja lett. Negyven évet meghaladó főpásztorkodása alatt rendkívül sokat tett egyházmegyéjében a hitélet terén. Az ő püspöksége alá esik a radosfai támadás midőn a helység protestáns lakosai 1751 aug. 20-án a Vadosfán épült kath. kápolna felszentelését megakadályozandók, a szomszéd községekből a felszentelésre felvonuló kath. híveket a község határából visszaűzték. E kihágás megtorlása végett Mária Terézia királynőhöz sajátkezűleg intézett 636felterjesztést. Alatta épült fel a győri székesegyház; ő építtette fel a növendékpapság házát és a püspöki palotát, mely azelőtt a várparancsnok lakása volt, s a melyet 35.000 forintért szerzett vissza a kincstártól. Az ő püspöksége alatt adományozta XIV. Benedek pápa, kiváltságképpen, 1745 nov. 16-án kelt bullájával a győri káptalan hat columniális kanonokjának a pontificalét, a többieknek a violaszínű birétum használatát. Midőn 1774-ben Mária Terézia királynő a Szent István-rend nagykeresztjével tüntette ki, egyúttal sajátkezűleg hímzett díszes egyházi ruhát küldött a győri székesegyháznak, mely jelenleg is a székesegyház kincstárának egyik ékessége.
Nagy jövedelmeit, melyeket czélszerű gazdálkodás révén jelentékenyen gyarapított, a szegények, özvegyek és árvák gyámolítására fordította. Midőn 1746-ban a divényi seniorátus haszonélvezetébe lépett, az uradalom jövedelmeit is legnagyobbrészt egyházmegyéje javára használta fel. Számos templomot és plebánia-lakot építtetett, helyreállíttatta a szombathelyi templomot is. Rákoson, a győri püspökök nyári tartózkodási helyén, valamint Szanyban kastélyokat építtetett. Számos művészt foglalkoztatott állandóan, a kikkel oltárképeket festetett, vagy a régi templomi festményeket helyreállíttatta. De maradandó emléket hagyott a seniorátus történetében is. Az ő kezdeményezésére kezdték rendezni a családi levéltárt is, melyet akkor Palotán (Veszprém vármegyében) gyűjtöttek össze. A családi iratok rendezésével 1762-ben Thomka Ferenczet bízta meg, a ki 1802-ben bekövetkezett haláláig dolgozott azokon. 1772-ben Zsélyen felépítette a kastély keleti részét a nagyteremmel együtt s ezenkívül az uradalomban számos gazdasági épületet emelt. Áldásdús tevékenysége közepett, 1783 június 8-án, 81 éves korában elhúnyt. Hűlt tetemei a győri székesegyházban, a Mária-oltár alatt pihennek. (Magyar Sion, 1863., 797. – Wurzbach: Biographisches Lexicon LX. – Századok 1869., 589–593.)

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi