Imre és Endre.

Full text search

Imre és Endre.
III. Béla király halálával (1196.) a trónt idősebbik fia, Imre örökölte, a kinek testvérével, Endre herczeggel gyűlt meg a baja. Endre herczeg ugyanis nem elégedvén meg a drávántúli országrész kormányzásával, atyjának a szentföldi hadjárat czéljaira hagyott vagyonát arra fordította, hogy híveket szerezzen magának, a kiknek segítségével azután Imre uralma ellen fordult.
Endrének sikerült Boleszló váczi püspököt ís megnyernie, a ki Endre és magyarországi hívei között a levelezést közvetítette. Imre király erről értesülvén, 1199 márcz. 10-én Váczott termett, fegyvereseivel betört a templomba, a sekrestye ajtaját feltörette s a kincstárból a Boleszló részéről a leleszi monostornak szánt kincset és a gyanus leveleket magával vitte, majd Endre ellen fordult, a kit a Balaton közelében megtámadott és legyőzött.
Imre halála után (1204.) alig egy év mulva II. Endre foglalta el a trónt. Alig tette a fejére a koronát, a melyért egy évtizeden át küzdött, elkezdte a királyi hatalom örömeit élvezni. Hálából barátai iránt, a kik nehéz napjaiban nem hagyták el, tele marokkal szórta a pénzt s osztogatta a várjószágokat.
Uralkodásának első évtizedében már a Kacsics-nemzetség is egyik számottevő tényezője lett az ország főúri társadalmának. E nemzetség még a XII. században Szécsény, Gécz, Rimócz és Almás, egykor Záh-nemzetségbeli jószágok birtokába jutott; az övé volt már II. Endre király uralkodása előtt Fülek, Zahora, (Fülek táján) Somoskő, Baglyas, sőt Losoncz is. (Nagy I. i. m. 14. és 20. 1.)
Az országos osztozkodásban rész jutott a királyné, Merani Gertrud, rokonainak és kegyeltjeiknek is. Az idegen kegyenczeknek osztogatott adományok azonban csakhamar visszahatást keltettek a nemzetben. 1213-ban összeesküvés támadt Gertrud ellen. Az elégületlenek között találjuk a Kacsics-nemzetségbeli Simont, Bánk bán vejét, Fülek és Szécsény urát is. (Pauler Gy. i. m. II. 63.; Nagy Iván i. m. 14. és 23.) Az összeesküvők azt az alkalmat használták fel, a mikor II. Endre az év őszén seregével Halicsba indult. 1213 szept. 28-án, alkalmasint 378a pilisi erdők közelében, rárontottak a, szabadban tanyázó Gertrud királynéra és kíséretére s a királynét, sok némettel együtt, meggyilkolták.
A rémhírre II. Endre hazasietett és a főbb bűnösöket megbüntette ugyan, de csak rövid ideig tudott erélyes lenni; az összeesküvők jó része kikerülte a büntetést; a Kacsics-nemzetségbeli Simonnak is sikerült az összeesküvésben való részvétel gyanuját magáról elhárítania.
A pápa többszöri sürgetésére 1217-ben végre II. Endre rászánta magát a keresztes hadjáratra. Erre az útjára a vármegyében birtokos nemzetségek közül a Tomaj-nemzetségbeli Dénes fia Dénes, a Losonczi Bánffy-család őse, a ki 1216–1231-ig a tárnokmesteri méltóságot viselte, s a kit kortársai a »gazdag Dénes« néven ismertek, továbbá a Rátót nemzetségbeli Leusták fia Gyula kísérte el. A szentföldi hadjáratban részt vett urak közül különösen Tomaj Dénes tüntette ki magát, a ki nagyszámú fegyveresével méltó feltűnést keltett. Dénes részt vett a Tábor hegyi erőd ostromában is. (Pauler Gyula i. m. II. 59.)
A míg II. Endre a Szentföldön járt, az itthon maradt egyházi és világi urak szinte versengtek egymással a gonoszságban. De a király visszatértével sem javultak a viszonyok. Az elégületlenek, a kik Béla trónörökös körül csoportosultak, mozgalmat indítottak, hogy az alattvalók jogát megállapítsák és a királyi önkénynek korlátot szabjanak.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi