A PÉNZ- ÉS HITELÜGY NYITRAVÁRMEGYÉBEN. Irta dr. Thúróczy Vilmos
401A PÉNZ- ÉS HITELÜGY NYITRAVÁRMEGYÉBEN.
Irta dr. Thúróczy Vilmos
Irta dr. Thúróczy Vilmos
A vármegye hitelügye csak a jelen század utolsó évtizedeiben indult fejlődésnek, a váltóképesség kiterjesztésével, a telekkönyvek rendezésével s a kölcsönök nyujtására alakult pénzintézetek létesítése útján lehetett csak a kölcsönök elhelyezésének biztosítékait megadni s magukat a kölcsönügyleteket a szabadon garázdálkodó uzsorások és ezek közvetítőinek kezeiből kiragadva, az adós és hitelező kölcsönös előnyére szolgáló kölcsönügyletek létesítésének lehetőségét megteremteni.
A vármegye közgyűléseiről vezetett jegyzőkönyvek bőséges bizonyítékokat nyujtanak a múlt idők birtokos-osztályának kölcsönügyletei nehézkességéről s köztudomású az a körülmény, hogy egy-egy ily hatósági közbenjárás által megerősített „obligatio” folyósítása több időt követelt a makacs adósság szemben folytatott pereskedés lassú volta miatt, mint a mennyit jelenleg egy szövevényes csődügynek lebonyolítása megkiván.
Ily körülmények között érthető, hogy a hitelező pénzét nem szívesen helyezte el ily bizonytalan jövőjű ügyletbe s a pénzt kereső kénytelen volt az uzsorásoknál és ezek közvetítőinél hallatlan magasságú kamatláb mellett a szükséges pénzt felvenni.
A birtokos középosztály vagyoni hanyatlásának mérséklése és a tényleges szükséglet és a kivánalmak kielégítése végett létesült az első vármegyei takarékpénztár 1848. évben Érsekujvárott.
Habár e pénzintézet ügymenetének fellendülése a várakozásokat messze felülmúlta s így az intézet létesítői, tőkéjük elhelyezése, valamint a pénzt kereső közönség a kölcsönök előnyös feltételeivel nagyon meg lehettek elégedve, a jó példa csak hazánk alkotmányos életének ujjáébredése hajnalán talált a nyitrai takarékpénztárban követőre, mely 1863-ban alakult.
Nyitrai takarékpénztár. Uj takarékpénztárak.
Alapítások 1870 után.
Pénzintézetek ma.
Kölcsönök.
Szövetkezetek.
