Vadászterület.
Vadászterület.
Nyitravármegyének összes vadászterülete 936,556 kat. hold. Ebből 225,105 hold erdő s 771,451 hold egyéb vadászterület. A vármegye vadászterületének majdnem 37%-a, azaz 346,494 hold saját terület, a többi bérterület. Még pedig az erdőkben túlnyomó a saját terület, az összesnek 68.7%-a, ellenben a nem erdei területen a bérlet a túlnyomó; az egész nem erdei vadászterületnek 74.5%-a bérben van. Ha a tulajdon és a bérelt vadászterületek közt levő viszonyt járásonkint vonatkoztatjuk erdőre és nem erdőre, a tulajdon vadászterület szempontjából első helyen állanak: a zsámbokréti járás 29,983 kat. holddal, mely az illető járás erdőterületének 83.3%-a, azután a pöstyéni járás 12,919 holddal, a mi az illető járás erdőfelületének 82.9%-a, végre a nagytapolcsányi járás 18,975 kat. holddal, a mi az illető járás erdőterületének 82,4%-a. A nem erdőbeli tulajdon vadászterületek közül a nyitrai járás áll első helyen 30,494 holddal, azután következik az érsekujvári járás 29,693, a nagy-tapolcsányi 28,230, a galgóczi 24,054 kat. holddal.
A vadbőség legnagyobb az érsekujvári, galgóczi és szakolczai járásokban; az első egészben véve, a másik pedig legnagyobbrészt termékeny, könnyű s meleg talajból áll, a hol legszívesebben tartózkodik az apró vad. Ezekben a járásokban nagyon előmozdítja a vadbőséget az is, hogy a mintaszerű és terjedelmes pagonyokban nagy gondot fordítanak a vad ápolására. A gr. Károlyi Lajos-féle tótmegyeri, gr. Erdődy Ferencz-féle galgóczi és a cs. és kir. családi alapítványi urodalomhoz tartozó holicsi pagonyban igen szép vadállomány tenyészik.
A fővadra való vadászat tulajdonképeni elsőrendű helyei a nyitrai és nagy-tapolcsányi járások. A dámvad és a mufflon kizárólag ebben a két járásban és a velük szomszédos zsámbokrétiban tenyészik.
