Nyitravármegye irodalmi tekintetben egyike hazánk legérdekesebb megyéinek. Itt maradtak fenn a magyar irodalomnak legrégibb és legértékesebb nyelvemlékei és az itt talált kodexek, kéziratok, ősnyomtatványok, valamint a ma is létező régi és gazdag könyvtárak arra engednek következtetni, hogy e megye valaha, hazánk kulturális fejlődésének kezdő korszakában, nagy jelentőségű színhelye lehetett a tudományos munkásságnak.
E vármegye őrizte meg számunkra nemcsak a legelső irott magyar könyvet, a legrégibb prózai és a legrégibb verses magyar legendákat, hanem az első nyomtatott magyar könyvnek, a Szent Pál apostol leveleinek magyar fordítója, Komjáthi Benedek, is e megye szülöttje. Az ellenreformáczió korában is jelentős szerepe van az irodalomnak ebben a vármegyében. Egy nyitravármegyei nyomdából került ki a protestáns hitvitázó irodalom egyik legfontosabb terméke, a Fejtegetés, melylyel Bornemisza Péter semptei lelkész, híres polemizáló, 1577-ben nyiltan megtámadta a hatalmas Telegdi Miklós pécsi püspököt, a mi által e kis nyitravármegyei nyomtatvány lett kiinduló pontja a protestantizmus és katholiczizmus azon elkeseredett irodalmi harczának, melyet csak a következő században fejezett be Pázmány Péter hatalmas Kalauza a katholiczizmus diadalával.
De Nyitravármegye nemcsak régibb, hanem ujabb irodalmunk minden korszakában is jelentős szerepet játszik. Nemzeti irodalmunk ujjászületése korában Gvadányi József szakolczai házából indul útra a „peleskei nótárius”, hogy pellengérre állítsa az elnemzetietlenedett magyar nemességet; a harminczas évek nagy irodalmu bajnokai között ott találjuk az első nagy magyar szótár szerkesztőjét, Czuczor Gergelyt; a jelen korban pedig Magyarországnak legtekintélyesebb tudós és irógárdájában látjuk a szintén nyitravármegyei születésű Fraknói Vilmost.
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.