Libertiny Gusztáv.
Libertiny Gusztáv.
Libertiny Gusztáv, szül. 1839. jun. 24-én. Középiskoláit Korponán és Selmeczbányán elvégezvén, 1861-ben szülőmegyéjében megyei aljegyzőnek nevezték ki. De ezen pálya nem felelt meg Libertiny hivatásának és 1869-ben tanfelügyelőségi tollnok lett Vasmegyében, majd 1870-ben másodtanfelügyelőnek neveztetett ki. Vasmegyében való tartózkodása alatt irta Vasmegye népoktatási állapota cz. munkáját 1870-ben és Nevelészeti tanulmányok cz. alatt hosszú czikksorozatot közölt a Vasmegyei Lapokban. 1876-ban Nyitravármegyébe helyezték át főtanfelügyelőnek, hol egymásután uj és üdvös reformokkal lépett fel. Egyik leghazafiasabb tette A magyar nyelvre, mint kötelező népiskolai tantárgyra (1877.) vonatkozó javaslata, mely azóta az egész országra nézve elfogadtatott. Megalapította a nyitramegyei „Tanítótestületet”, melynek 3 évig elnöke volt és ennek hivatalos közlönyét, a Nemzeti Népiskolá-t. Sokat tett a testgyakorlat tanítása érdekében, tervezetet dolgozott ki az ifjusági és népkönyvtárakat illetőleg, sürgette a kormánynál a magyar nyelvben járatlan tanítók számára a magyar nyelvi póttanfolyamok állítását. Kiváló gondját képezték a kisdedóvó-intézetek is, melyeknek, valamint a népiskoláknak száma is. Libertiny tanfelügyelősége alatt nagyon megszaporodott. A Felvidéki magyar közművelődési egyesületnek is ő volt egyik alapvetője.
Érdemeinek elismeréseül a megye bizottsága 1880-ban jegyzőkönyvileg elismerését fejezte ki neki, 1881-ben pedig ő felsége királyi tanácsossá nevezte ki.
Az emlitetteken kívül irt még számos pedagogiai czikket és értekezést. Nevezetesebbek: A büntetésekről, A nőtanítók kérdéséről stb. Szerkesztője volt a Nemzetőr-nek.
Ő irta meg a „Magyarország Vármegyéi és városai” IV. kötete számára Nyitravármegye népoktatásügyét.
