Miava.
Miava.
Miava, Nyitra és Érsekujvár után a megye legnépesebb városa, a Kis-Kárpátok hegylánczához tartozó Javorina-hegy délkeleti oldalán, a Miava patak mellett fekszik. Lakosainak száma 9997, kik 67 magyar és 365 német kivételével tótok. Vallásra nézve ág. evangelikus 9082; róm. kath. van 546, izraelita aránylag csak kevés, összesen 342. Posta és táviró helyben van, vasúti állomása pedig Vágujhely vagy Pöstyén. Miava község abban az időben keletkezett, mikor a huszitákat Morva- és Csehországból kiűzték. Akkor mostani helyétől távolabb, egy mélyebben fekvő völgyben feküdt, de később fölebb húzódott, vízben bővebb, alkalmasabb helyre. A vízfolyástól vette nevét is, mert Miava vízmosást jelent; 1262-ben „Majova” néven mint folyó említtetik, 1436-ban pedig már mai elnevezése alatt, mint Csejte várához tartozó paszta szerepel. Van két temploma és egy zsinagógája. Kath. temploma kőfallal van körülvéve és 1701-ben épült. Szép, nagy evangelikus temploma 1785-ben, az izr. imaház pedig 1846-ban. Az ág. ev. egyház birtokában egy XVII. századbeli érdekes kehely van. Miava az idegenre csinos, rendezett város benyomását teszi. Széles főutczáján számos szép épület áll, impozáns templomán kívül a csinos, emeletes parasztházak sora a lakosok szorgalmára és tisztaságára mutat s festői képet nyujt. A Miava fölötti hegyekben ered a Miava folyó, mely a község hosszában, a házak mögött folyik tova. A lakosok földmívelésen kivül malomszitaszövéssel, továbbá kender- és lenvászonszövéssel is foglalkoznak. Két pénzintézetük van: a „Miavai takarékpénztár” és a „Miavai bank részvénytársaság”. Az erősen elszigetelt magyar lakosok magyar társaskört alakítottak. Földesurai az Erdődyek.
MIAVAI UTCZARÉSZLET.
Saját felvételünk.
MIAVA. – A FŐUTCZA.
Saját felvételünk.
A járás többi községei következők:
