Sziklás és köves helyek vegetácziója.
Sziklás és köves helyek vegetácziója.
Sziklás és köves helyek vegetációja a hegy sziklás, kőtördelékes helyein, a hegyi patakok mentén, kavics-hordalékon virít. A mészsziklák számos vezérnövénye annak a régi közös vegetatiónak a maradéka, a mely eredetileg hazánk nyugati részének (a főváros, Balatonmellék stb.) mészhegyein az ősibb időben nyilott. Némelyik faj az egyik helyen többé-kevésbbé megváltozott, alakulni kezd és azután helyettesítő fajjá változik.
E helyen nő több bodorkafaj (Asplenium Trichomanes, A. viridis, A. setentrionale, A. ruta muraria). – Cystopteris fragilis. – Sesleria varia. – Avena fiavescens, A. alpestris, – Allium montanum, A. ochroleucum, spanyol sáska. (Rumex scutatus), havasi zsellérke (Thesium alpinum). – Valeriana tripteris. – Scorzonera Austriaca, Seseli montanum. – Sedum album, kövi rózsa. (Sempervivum tectorum, S. hirtum,* S. soboliferum), kőtörőke (Saxifraga Aizoon, S. tridactylites) Thalictrum foetidum, Th. minus. – Hutschinsia petraea. – Arabis Turrita, A. arenosa, szirtaranya (Alyssum montanum), sziklagyöngye (Draba lasiocarpa). – Alsine laricifolia, A. setacea, A. fasciculata. – Moehringia muscosa. – Dianthus plumarius, a) saxatilis. – Geranium lucidum. – Potentilla rupestris.
A nyitrai és Trencsénmegyei Sempervivum hirtum a haza középtáján termő tőalaktól eltérő. Humilius, lutescens, magis compactum, latifolium. Foliis glabratis, ad basim pilosis, inferne cum sepalis plus minus pubescentibus, triangulari-ovatis, basi subcordatis, acutis, vix acuminatis, calycis laciniis apice obtusis, breviter ciliatis aut ganduliferis, quam petala duplo brevioribus.
S. hirtum var. amblysepalum Borb. ined. a typo floribus minoribus et calyce haud longe ciliato, nec acuminato diversum.
