Jeszenszky. (Nagy-Jeszeni).
Jeszenszky. (Nagy-Jeszeni).
Túróczvármegyéből származik. Őse Temérdek András a XII. században, ennek utóda Mihály comes, IV. Béla király híve, a marchfeldi ütközetben esett el (1278); László Mohácsnál esett el (1526); Jeszen földére a család 1271. és 1281-ben uj adományt nyert, 1563-ban pedig uj czímeres levelet. A XVI. században egy ága Sziléziába vándorolt.
Rangemelés: János és gyermekei 1865-ben bárói rangra emeltetnek. A család kisjeszeni és folkus-fulvai ága Suránkán és Patvaróczon birtokos, ezenkivül a homonnai Drugeth-féle csejtei birtokosztály nagy része máig is kezében van. Szerepet vitt tagjai sorából kiemeljük a következőket:
Mihály, előbb személynöki jegyző, majd (1687) ítélőmester; Antal 1741-ben bárói rangot nyert, de családja magvaszakadt; Elek barsi alispán (1790); János (1793 † 1866) hétszemélynök, utóbb báró; Miklós őrnagy, cs. kir. kamarás, 1855-ben osztrák bárói rangot nyert; Sándor (sz. 1827 † 1890) országgyűlési képviselő; Danó, a kis-jeszeni ágból, (sz. 1824) nemzetőri főhadnagy s a Petőfi-társaság tagja.
Czímer: I. (Ősi): aranyban, zöld téren emelkedő, zöld lombos fa előtt haladó s visszafelé néző medve, melyet két, szürke felhőkből előtünő, nyilat tartó kar derékon véresre döf. Sisakdísz növő medve, előtalpával egy zöldlombos fát tart; II. a kis-jeszeni ág (színj. nélk.); fa alatt futó szarvas, nyakán nyíllal átdöfve.
JESZENSZKY (BÁRÓI).
czímer.
