A mohácsi vész után.

Full text search

A mohácsi vész után.

SZELEPCSÉNYI GYÖRGY ÉRSEK.
Az orsz. képtárból.
A mohácsi vész nemcsak az országra nehezedett százados török jármot, hanem a vetélkedő főnemesek bukását is jelenté. A sok visszavonás, egyes erőssé vált oligarchák hatalmaskodásai, a főhatalomra való titkos vágyakodások sodorták az országot oly tehetetlen, gyönge helyzetbe, a minőt a mohácsi vész és a nyomában járó hódoltság feltételez. Ez irányzatnak utolsó fellobbanása Szapolyai János szereplése volt. Bocskay már más ívású törekvések képviselőjeként jelentkezik, más szellemi irányzatokat jelöl. A Werbőczy által elvetett kő nagy hullámokat vetett. A köznemesség kezd előtérbe nyomúlni, átveszi a fővezetést, képviseli a nemzetet s annak közvéleményét. Az összes mívelt nemzetek történetében látjuk e hullámzást.
A nemesség előnyomulásának sáncza, az új irányzatok védőbástyája, a nemzet életének igazi ereje, alkotmányának hű védője, a XVI. századtól kezdve a megye volt.
Az autonom megyei szervezet kifejlődése mellett az ország egységének ereje azon hatalmas politikai elvben csúcsosodott ki, a melyet Mátyás alkotó szeleme jegeczített meg: minden megye legfőbb főispánja maga a király.
Alkotmányunk történelmének bölcső korában a közvetlenség játszik főszerepet s ennek folyománya a központosítás volt. A király személyesen kormányoz, ő maga bíráskodik. A szervezet fejlődésével előáll a nádor-ispán, mint a királyi bírói hatalom letéteményese. Utóbb a fejlődésben az ügyek sokasága folytán, mint a királyi hatalom képviselői, egyes részterületek fölött, esetről-esetre meghatározott jogkörrel, a megye-ispánok, vagyis a főispánok bontakoznak ki. Az alapelv azonban, a hatalom és jog központosítása tovább él. Ennek természetes következménye, hogy a főispáni tisztségben a király van személyesítve, hogy tehát a megüresedett főispáni tisztség visszaszáll a királyra. Ezt a jogi felfogást tükrözi vissza a későbbi századok története is. 1603-ból ismerünk egy-két kamarai leiratot, melyek tudtára adják a megye közönségének, hogy „a főispán halálával – a főispáni hivatal is ő csász. és kir. felségére szállott.” Az 1492: 10. t. cz. törvénybe foglalta Pest-Pilis vármegye azon régi kiváltságát, hogy nincs szüksége 584főispánra, mivel a budai királyi lakház közel fekszik. És tényleg 1467-ben a Rákos mezején Mátyás király személyesen elnökölt a megyei gyűlésen. A királyi személyesítésre vezethető vissza az a körülmény is, hogy a főispáni beigtatáskor, a főispán fedett fővel és karszékben ülve, – mint koronázáskor a király – emeltetett magasra.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi