Török betörések.

Full text search

Török betörések.
A török beavatkozás első éve nyugodtan folyt le Nyitra vármegyére nézve. Mikor azonban 1530-ban János király kérve kérte a szendrői basát, hogy jőjjön segítségére, a beözönlött 25000 főnyi sereg csaknem teljesen Nyitra vármegyére vetette magát.
Ferdinánd serege két részre volt oszolva. Az egyik Nyitra város táján táborozott, a másik Roggendorf alatt Bécs mellett állott; azonban a törökkel egyik sem mert szembe szállani. A portyázó török csapatok, mint Oláh Miklós Rotterdami Erasmusnak és másoknak irja, kivált Thurzó Elek birtokait látogatták meg. Az egész vidék, mely a Nyitra, Vág és Duna folyók által van határolva, áldozatúl esett a vad csapatok rablásának. Állítólag 15000 embert hurczoltak fogságba, tömérdeket megöltek, a barmokat elhajtották, a házakat feldúlták és felperzselték. Oláh beszéli, hogy mikor Thurzó a török elvonulása után elpusztított birtokaira ment, az országúton 500 gyermeket talált, kik részint karddal szétvagdalva, részint halálos sebekkel borítva voltak. 55 élt még közülök, ezeket azután két szekéren Sempte várába szállíttatta, hogy ott kellő ápolásban részesűljenek.
Buda és Esztergom elfoglalása után I. Ferdinánd a kapott segélyhadakkal felkészült a török megtámadására.
Ferdinánd hadai, mint Fráter Györgyhöz augusztus 12-éről keltezett levelében irja, három csoportban gyülekeztek. A német hadak Znaimban, a dunántúliak Győrnél, a dunáninneniek pedig Nyitrán. Mire azonban a hadsereg együtt volt, a török Buda körül már az öszes nagyobb várakat elfoglalta és erős álláspontot biztosított magának az országban. 1546-ban azután a külföldi segélyhadak teljesen elmaradtak.
A török azonban nem szándékozott nagyobb hadjáratot indítani és egyelőre megelégedett kisebb portyázásokkal. A felvidék kapitánya ekkor Báthory István volt.
A rablókalandok a felvidéken Léva ostromával vették kezdetöket. 1544-ben az esztergomi várból 1500 iszpáhi és 400 janicsár tört Lévára. Az őrség visszaverte a támadást. Időközben Balassa Menyhért várkapitány lóhalálában küldte a hirt Komáromba, Nyitrára és Surányba. Ez utóbbi helyen Nyáry Ferencz volt a parancsnok. Alig hogy hirt vett a török támadásáról, már is kirobogott a várból 350 válogatott lovas élén, hogy Horváth Bertalan balassagyarmati kapitánynyal egyesüljön és az ostromlottaknak segélyére siessen. Útközben hallotta, hogy a várőrség vitézűl megállta 614helyét, Horváth azonban, ki a vidéken czirkált, félve hogy Nyáry meg nem érkezik, Komárom felé távozott. Nyáry tétovázott, mitévő legyen. Mikor azonban kémei hírűl hozták, hogy a török kirabolva és elpusztítva a várost, visszavonulóban van Esztergom felé s katonáit a gyors menetelés igen megviselte, gyors lovasokat küldött Horváth után, maga pedig a török elébe került és a szalkai mezőn megállott. Időközben megérkezett Horváth s csaknem egyidőben a török sereg is. A két sereg összecsapott s kemény, több óráig tartó ütközet után, melyben Husszain pasát Zolthay kopjája halálra sebezte, a magyarok győztek. A török nagy veszteséggel megfutamodott. A Lévánál szerzett zsákmányt azonban elhagyta s azt Nyáry Surány várába szállítatta.
Esztergom eleste s az a körülmény, hogy az egész dunai vonalon, Komáromot kivéve, egyetlen vár sem volt, arra birta Várday Pál érseket, hogy a Nyitra vizének alsó folyásánál, erődítésre alkalmas helyen, várpalánkot emeljen. Siettette e terv megvalósítását az a körülmény is, hogy a török Esztergomot a meglepetésektől biztosítani, a dunai átjárót fedezni óhajtván, Kakaton, a mai Párkánynál szintén várpalánkot emelt.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi