Története.

Full text search

Története.
Szakolcza lakosai részint gazdálkodással foglalkoznak, részint iparosok. A németek, a kik a várost iparoshelylyé tették, valaha nagyobb számmal laktak itt, de az idők folyamán sokan eltótosodtak közülök. Mint iparűző város is erős versenytársa volt szomszédjának, Holicsnak, melyhez külső képében többé-kevésbbé hasonló. Kiváltságaival és történeti szereplésével mégis jelentősebbé tette nevét. Falai már a XIV. században épültek, a mikor a legtöbb felvidéki városé. Nagy Lajos már 1372-ben a szabad királyi városok sorába emelte s tiz évvel később czímert is kapott, valamint azt a jogot, hogy vörös pecséttel pecsételhessen. Kiváltsága tehát nem sokkal régibb keletű, mint például Kassáé, mely Róbert Károly alatt lett szabad királyi város. Szakolcza, mint ilyen, nagyobb jelentőséget nyert a püspöki székhelynél, Nyitránál is. Czímere Magyarország pajzsának bal fele, a hármas halom a kettős kereszttel. Kiváltságait külön-külön majd minden király megerősítette, a Habsburgok is. Zsigmond 1435-ben, Albert 1439-ben, Hollós Mátyás 1464-ben, II. Ulászló 1493-ban, Rudolf 1603-ban, II. Mátyás 1618-ban II. Ferdinánd 1624-ben. Szakolcza különben, mint egykor Nyitravármegye 44legjelentősebb városa, az egész vármegye történetén végig nagy szerepet játszik, amint azt a vármegye történetében lépten-nyomon látni fogjuk.
Mint átkelő pont a Kis-Kárpátok felől Morvaországba, gyakran volt színhelye azoknak a csatározásoknak, melyeket a nyugoti határon összeütköző seregek vívtak. Ki volt téve a Morva mezején legyzőzött Ottokár cseh király támadásának, később Giskra zsoldosai pusztításának; majd a kurucz háborúk rohamainak, a mikor Bocskay egyik vezére, Rhédey Ferencz 1605-ben, majd Bethlen Gábor 1621-ben bevette. Mind a két ostromot a város előtt ütközet előzte meg a kurucz vezérek és a császáriak közt. De mindkét alkalommal csak rövid ideig maradhatott a magyarok birtokában; Rhédeytől Salm foglalta el véres harcz után; Bethlen Gábor is nemsokára kénytelen volt visszavonni falai közül seregét. 1639-ben nagy tűzvész pusztította a várost, a mikor levéltára is elégett, temploma és plébániája szintén. Ekkor jutott tönkre a szép régi templom eredeti alakjában. Később a Rákóczy-szabadságharcz alatt is sokat kellett szenvednie az átvonuló seregektől; de legnagyobb csapása Ricsán császári tábornok volt, a ki miatt panaszt is tett a béke helyreálltával az 1715-iki országgyűlés előtt. Ellenséges hadat legutoljára 1866-ban látott, de ekkor megmenekült a pusztítástól, mert az erre vonuló porosz csapatok semmi kárt sem tettek benne. Mind e viszontagságok daczára sem fogyatkozott meg egészen a legujabb korig népessége, míg a mai központok felé tóduló áramlat nem csökkentette a nagy forgalmi vonalaktól távol eső városka népességét, mely, mint emlitők, az előbbi évtizedekhez képest hanyatlást tüntet föl. A Nyitravármegyét haránt szelő vasút azonban, mely most egyenes összeköttetést nyert Morvaországgal, talán ismét föllendíti hanyatlott iparát.

SZAKOLCZA. – A BERCSÉNYI ÉS GVADÁNYI-FÉLE HÁZAK.
Saját felvételünk.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi