Radosócz, a Kis-Kárpátokban, a Chvojnicza-völgyben, a holics–szeniczi út mentén fekvő tót falu, 1119 r. kath. és kevés izr. vallásu lakossal. Postája van, táviró- és vasúti állomása Holics. E község 1473-ban már mezőváros volt és mint ilyen Holics várához tartozott. Akkoriban fontos szerepet játszott e vidéken és annak mintegy központját képezte. Erről tanuskodnak egyebek közt a község birtokában levő okiratok, melyek szerint 1554-ben I. Ferdinand vásártartási jogot adott neki. Ezt 1638-ban III. Ferdinánd megerősítette. Ez okiratokban Radosócz község Raspich és Radosolch nevek alatt szerepel. A község már IV. Béla alatt fennállott. 1429-ben a husziták elpusztították. Kath. temploma egyike a legrégiebbeknek, de már sok átalakításon ment át. 1677-ben, 1730-ban és 1744-ben háromízben restaurálták. Jelenleg keresztalakja van, tornya pedig román izlésü. Van ezenkívül még két kápolna a faluban, továbbá egy izr. imaház, mely 1830-ban épült. A kath. templom edényei közt egy gót izlésü, aranyozott, vertművü ezüstkehely van 1580-ból és egy aranyozott ezüstkereszt (Pacificale) 1674-ből „S. R. D. F. B. P. O. Radosovec Anno 1674” felírással. A Canonica Visitatio szerint e betűk a következőket jelentik: „Sub reverendo domino Francisco Bartasovich parocho in oppido Radosovec 1674.” Földesura a Czobor család volt, később pedig a cs. és kir. család.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.