Alberti. 1390-ben az Alberti családbeliek birtokában találjuk, a kik a XV. században Alagon és Sikátoron is földesúri joggal bírtak. 1483-ban a Gyáli Kenderesi család is bír részeket e helységben. 1690-ben az elhagyott helyek között írták össze. Ekkor több család volt itt birtokos, mint a Sáfárok, Gellértek, Szeleczkyek. Az itteni evangélikus anyaegyház adatai szerint 1771-ben báró Szeleczky Márton tótokat telepített ide, a kik rövid idő alatt felvirágoztatták a helységet. 1737-ben már jelentékeny népességgel birt és a vagyonos helységek között foglalt helyet. Az 1754. évi vármegyei nemesi összeírás szerint Zeleczky (Szeleczky) Imre és Sámuel, valamint idősebb Váczy János voltak a helység földesurai. A XIX. század első felében az Almássy család volt a helység földesura. Jelenleg gróf Szapáry Istvánnak, Péternek és Tibornak van itt nagyobb birtokuk. Az ágostai hitvallásuak temploma 1770-ben épült. A helységben levő régi kastélyt a Szeleczky család építtette, melytől az Almássyak birtokába került régi kastélyt a Szeleczky család építtette, melytől az Almássyak birtokába került és jelenleg gróf Szápáry István tulajdona. A lakosság 4826 lélek, a kik leginkább ág. hitv. ev. tótok. Lakóházak száma 775. Posta, távíró és vasúti állomása Alberti-Irsa. Van ipartestülete is. A községhez tartozik Dánszentmiklós puszta, mely eddig Dános néven volt ismeretes, a hol Wekerle Sándornak van nagyobb birtoka. E puszta különben az utolsó időben oly nagy feltűnést keltett gyilkosság révén, melyet kóbor czigányok követtek el, ismeretes lett.
Alberti. – Gróf Szapáry István úrilaka.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.